29.fejezet Bowling

-Meg vagytok ott hátul? - nevetett Zayn.

-Igen. - válaszoltam flegmán.

-Ó és legalább... - folytatta volna ha én nem fogtam volna meg a nyakát.

-Nos igen? - kérdeztem miközben egy pisztolyt tartottam felé.

-Mióta van ez nálad? - kérdezte Liam.

-Á már 15 éves korom óta magamnál hordom. - nézegettem a fegyvert.

-Ö-ö- izé.. miért is? - kérdezte akadozva Louis.

-Floridában soha nem lehet tudni. - tettem vissza a fegyvert a tokjába. 

-Ja vagy úgy. És mikor mi itt voltunk akkor is? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.

-Igen. - bólogattam.

-Hú és más fegyvered is van? - kérdezte Niall.

-Igen. - mutattam a lábamon lévő ezüst tőrre.

-Persze ez még apámé volt. - jelentettem ki.
-És miért hoztad ezeket? - kérdezte Harry.
-Mondjuk úgy, hogy soha nem lehet tudni mikor futsz össze átkozott vámpírokkal. Amúgy a pisztolyban is ezüst töltény van. - paskoltam meg a tokját.
-Miért? - utalt a vámpírokra Liam.
-Nem lehet tudni, hogy ki vámpír és ki nem.  - próbáltam a frászt hozni rájuk. 
-És a vérfarkasok? - nyelt egyet Niall.
-Őket nem bántom, mert egy a cél. - utaltam a átkozott ölésre.
-De végül is igazad van jobb félni mint meg ijedni. - ütögette a vállam Louis.
-És a másik Miami-ban sok a punk és a rossz fiú. - mutattam ki az ablakon ahol a ép látható volt egy a sok közül.

-Basszus! - morogta Harry.
-Mi az? Tán félsz? Ja amúgy helye szörfösök is vannak. - mutattam ki az ablakon mikor a tengerpart mellett haladtunk el. Mire elkezdtem bámulni, Niall a köhögésével jelezte, hogy ne folyassam a nyálam.
-Mi, mi van? - ébredeztem.
-Na és még kik élnek itt? - kérdezte Liam.
-A gördeszkások.  - integettem ki az ablakon, mivel az egyik haverom Alex is közéjük tartozik.
-Ő ki? - vont kérdőre Niall.
-Ő Alex az egyik haverom. - emeltem ki a haverom szót.
-És még a focisták. - szólaltam fel mikor megláttuk az előbb említett személyeket.

-Ők az én kedvenceim. -nevettem mikor láttam, hogy egymásnak rontanak.
-Mi ezen az olyan vicces? - kérdezte Zayn.
-Mert ők mindig ilyenek és képesek már azon összekapni, hogy  a másik ránézett a kajájára.
-Niall te egy focista vagy? - kérdezte Harry.
-Hahaha... - nevetett cinikusan.
-Ó és ott a pálya. - mutattam a cél irányába.
-Jó nagy. - jegyezte meg Liam.
-Ja, és belülről még jobb. -  jelentettem ki. 
Az autó lassan és biztosan meg állt a parkolóban. Egy pillanat alatt ki nyitottam az ajtót. De viszont Niall öléből már nem igazán sikerült.
-Niall. - nyöszörögtem., amire ő velem együtt szállt ki és úgy tartott a kezében mint ahogyan a menyasszonyokat szokták.
-Még mindig helyesek azok a szörfösök? - kérdezte grimaszolva.
-Nálad jobban biztos nem. - bókoltam neki amit ő egy mosollyal fogadott.
-Beviszel? - rebegtettem meg a szempilláimat.
-Komolyan ti biztos nem vagytok együtt? - Liam kérdésére Niall-al szinte egyszerre vörösödött be a fejünk. 
-Wow mint két rák. - tette hozzá Harry.
-Nem. - hűtöttem le a fejem.
-Szóval barátok vagytok. - jelentette ki Liam.
-Igen. - haboztam a válasszal.
-Nagyon közeli barátok. - nevetett Niall. A válaszát felfogva én is elkezdtem kuncogni.
-Na ezt nem értem. - kezdtek el a cél felé sétálni.
-Na mennyünk! - tett le Niall.
-Közeli barátok. - ütöttem vállon.
-Végül is mi nem járunk. Még. - mondta alig halhatóan az, hogy ,, Még.,,.
Az oda vezető gyalog út csendben és némán telt el, csak néha a fiúk poénjain nevettünk egy jót.
-Nos ez lenne. -mondtam mikor a pályára értünk.
-Jól néz ki. - jegyezték meg.

-Szia Alice! Látom ide értettek. - jött oda Max.
-Ő ki, - érdeklődött Niall.
-Ő Max. - mutattam az említett személyre.
-Szia. - nyújtotta a kezét Max.
-Szia én Niall vagyok. - fogott kezet Max-el.
-Hallom Jack elrabolt. - nevetett Max.
-Nos, ezt meg, hogy érted? - kérdeztem vissza.
-Hát úgy, hogy állítólag együtt voltatok. - mosolygott.
-Na csak vicceltem. - lökött meg mikor látta a döbbent arcomat.
-Hülye. - löktem vissza.
-Na, térjünk a lényegre melyik pályán akartok játszani, - csapta össze a két tenyerét.
-A szokásos. - válaszoltam.
-Akkor jó helyen állsz. - nevetett.
-Tudom hova akarok menni. - fordultam a pálya irányába.
-Amúgy még mindig nem jött le a bowling golyódról a graffiti. - mutatott az említett tárgyra.
-Az úgy jó. - kezdtem el simogatni az említett dolgot.
-Ahogy látom még mindig képes vagy egy bowlin golyóval beszélgetni. - rázta a fejét.
-Mi az tán ideg rángásod van? - nem bírtam ki beszólás nélkül.
-Nő a pofád csajszi. - ütött vállon.
-Meg ne csapjam a pofazacskódat. - fenyegettem.
-Jujci, de kemény valaki. - kezdte el bepötyögni  a gépbe a neveket.
-Nos, jó szórakozást! - hagyott ott minket.
-Kezdhetünk, - kérdezte tőlem Harry.
-Egy pillanat csak át cserélem én is a cipőt. - ültem le, hogy elvégezhessem ez a kifinomult tevékenységet.
-Ki kezd? - léptem oda hozzájuk.
-Liam. - válaszolta Zayn.
Mind annyian Liam-at figyeltük aki elsőre 3 bábut majd 5 bábut döntött le.
-Gyerünk Harry úgy is el szúrod! - biztatta Niall.
-Köszi. - sóhajtott aztán tényleg elszúrta.
-Na, én megmondtam. - dörzsölte meg a kezét.
-Mintha te jobb lennél. - mentem közelebb a szerencse csomaghoz.
-Mit ne mondjak íreké a szerencse. - mondta nagyképűen.
-Főleg, hogy én is az vagyok. - löktem meg.
-Na, nézzük a göndörkét. - mutatott Harry felé.
-Ügyi voltál. - dicsértem meg az 1 bábut döntő fiút.
-Na, de most nézzük te mit tudsz!? - veregetett vállba.
Meg fogtam az én drágaságomat és nekifutásból taroltam.
-Na ezt tudom. - válaszoltam a fiúk döbbenetére.
-Kezdőké a szerencse. - legyintett Niall.
-Főleg, hogy szinte hetente járunk ide a haverokkal. - mutattam fel a hüvelyk ujjam tetszésem kinyilvánításának.
-Na de most te jössz mester. - adtam a kezébe egy golyót.
-Na ezt figyeld. - a kijelentése után sikeresen ledöntött egy bábut.
-Na, de most. - mutatta fel az ujját figyelmeztetés képen.
-Ügyi voltál! Ledöntöttél még két bábut. - emelte fel a kezét Harry.
-Hehe - nevetett a szöszi.
-Na most jön Zayn a király. - emelte fel mind két kezét a magasba.
-Amúgy csak hagylak titeket nyerni. - karolt át.
-Ha az  egóddal játszanál tuti nyernél. - nevettem.
-Abból van bőven. - tettem hozzá.
-Ugye tudom, hogy jól nézek ki. - nézegette magát a telefonba.
-Mit látnak szemeim egy pávát. - utaltam a ír fiúra.
-Ne is hallgass rá! Csak féltékeny, hogy nem kaphat meg. - beszélt a telefonhoz.
-Na mindegy Jack biztos értékel és szeret és ő neki nem ekkora pofája. - nézegettem a körmeimet.
-Ne , ne is áradozz arról, hogy mennyire jól nézek ki. Mert a mi kapcsolatunk halott. - drámázott.
-Hogy ment? - kérdeztem Zaynt.
-8. - válaszolt röviden.
-Ügyes vagy. 
-Ő vele mi van, - kérdezett a szöszi felől.
-Pofája az van. - válaszoltam.
-Miért tök normális. - billentette a fejét Niall felé.
-Előbb még a telefonjával dumált. - ütögettem a zsebemben lévő készüléket.
-Menny oda! Féltékeny. - nevetett.
-Na mi az tán beszólt a telefonod? - mentem oda az ír szépfiúhoz.
-És te nem Jack-el vagy? - kérdezte haragosan.v
-Ni, nem csak eljutott a fejedig amit mondtam. - grimaszoltam.
-De. - mondta úgy, hogy még az életkedvem is elment.
-Ugye tudod, hogy ezt csak azért mondtam, hogy figyelj rám. - álltam vele szembe.
-Persze, és te tudod , hogy az előbb csak szívattalak. - ölelt át.
-Szemét vagy.  - öleltem vissza.
-Pontosan. - nevetett bele a fülembe.
-Na Alice! - szóltak rám a többiek.
-Megyek. - fogtam meg a golót és elsőre  8 bábut majd 1 bábut döntöttem le.
Utánam szó nélkül ment Niall aki ezúttal tarolt.
-Mondtam én. - jött vissza az égbe emelt kezekkel.
-Csak ne örülj annyira.- figyelmeztette Harry.
-Te meg csak félj! -  csapta vállba Harry-t.
-De nagy siker. - löktem meg.
-Mikor kajálunk? - nem is ő lett volna ha nem kérdezte volna meg.
-Majd. 
-Liam menni fog! - szurkoltam.
Lassan elő kotorásztam a zsebemből a telefonomat és elkezdtem fotózni a srácokat.

-Nos mehetünk enni? - kérdezte Niall.
-Először nézzük meg, az eredményeket. - és már kattintottam is arra a gombra.
A monitoron ebben a sorrendben voltak  a nevek.:
1.Alice
2.Liam
3.Louis
4.Harry
5.Zayn
6.Niall

-Ez nem ér! - duzzogott Niall.
-De igen ért. - szóltam vissza.
-Na és akkor mehetünk az étterembe. - jelnettem ki.
-És ki fizeti ki a bowlingot. - kérdezte Liam.
-Én már rég kifizettem. - legyintettem.
-OK. Mehetünk. - és elindultunk a kijárat felé.
-Ott van az étterem. - mutattam egyenesen.
-Indulás! - és Niall már futott is.
-Na gyerünk. VERSENY!! - ordította Liam.
A bejárat elé érve mindenki majd kiköpte a lelkét kivéve Niall és én. Mi örültünk annak, hogy végre ehetünk.
-Meg érkeztünk. - jelentette ki Niall olyan meg könnyebbülten , hogy már nevetnem kellett rajta.
-Te most min nevetsz? - vonta fel az egyik szemöldökét.
-Rajtad. - nevetem tovább.
-Kedves vagy. - hajtotta le a fejét miután én abba hagytam a nevetést.
-Bocsi. - öleltem át.
-Semmi.- ölelt vissza.
-Nézzétek milyen édesek együtt. - szólalt fel Liam.
-Nagyon aranyosak. - hallottam most Harry hangját.
-Gyerünk be! - engedett el.
-Hé mi éppen drámát néztünk. - ordítottak a fiúk.
-Ti inkább törődjetek azzal , hogy ne fulladjatok meg. - szidta le őket Niall.
Mivel már a többiek is kaptak levegőt így bementünk az étterembe. 
Nézzétek van biliárd asztal . - nézett körbe Louis.

Oda sétáltunk egy többszemélyes asztalhoz és az étlapot kezdtük el bogarászni.
-Mit kértek?- jött oda az egyik pincér nő.
-Én egy gyrost. - válaszoltam.
-Én egy hamburgert. - csukta be az étlapot Niall.
-Hotdog lesz. - tette le az étlapot Louis.
-Én is azt kérek. - lökte meg Harry Louist.
-Én is gyrost. - mosolygott Liam.
-Én egy hamburgert. - mondta utoljára Zayn.
A pincérnő leírta mindet aztán elment.
Néhány percnyi várakozás után hozták a rendeléseket.
-A két hotdog. - tette le az asztalra.

-a hamburgerek  . 

-és a gyros.

-Köszönjük! - mondtuk egyszerre.
-Niall, neked biztos elég lesz, - tettük fel a könnyű kérdést.
-Igen.- jött a nem várt válasz..
-Te meg mit csinálsz? - érdeklődtem mikor megláttam, hogy Niall elvett a tányéromról egy paradicsomot.
-Hé!! - szólalt fel mikor vissza vágás képen elvettem tőle egy ki s krumplit.
-Mi van te is bele ettél az enyémbe. - nyeltem le egy falatot.
-Harry ha hozzá érsz a kajámhoz megöllek.! - figyelmeztettem a kajám felé közeledő kéz gazdáját.
-De-de.. - tért vissza a sajátjához.

***************************

 -Na indulhatunk? - kérdeztem mikor már mindenki megette a kajáját és a ki is fizettük azt.
-Ja.-  válaszolta.
-Tessék a kabátod. - Niall a kabátomat nyújtotta felém.
-Köszi. - nyúltam volna a kabátért.
-Várj, hagy segítsek! - segített felvenni a kabátot.
-Köszi. - igazítottam meg magamon a ruhadarabot.
-Indulás! - utasított minket Liam, parancsát követve sétáltunk ki a kocsiba.
-No, akkor ugyan úgy. - jelentette ki Harry.
Én mint ide fele jövet ugyan úgy Niall ölében ültem.
-Álmos vagy? - ölelte át a derekamnál.
-Egy picit.
-Gyere aludjunk! - utasítására hátra dőltem és egy kis idő múlva már mindenki aludt kivéve én és Harry.
-Te mért nem alszol? - kérdezett.
-Ki fog minket behurcolni a házba?
-Majd szólok Kei-nak. -
-Oké! - ásítottam. És már el is fogott az álom. Lassan és nyugodtan eveztem egyre beljebb és beljebb az álmok taván, míg nem egy kinyúlt a tóból és magával nem rántott.

Remélem tetszik.
By.:Sára