-->

2014. január 31., péntek

Blog verseny!!!

Sziasztok!!
Az olvasóimmal közösen indítottunk egy blog versenyt.

Feltételek
1.Iratkozz fel a blogra!
2.Komiba jelentkezz!!
3.Egy bloggal csak 3 kategóriába jelentkezhetsz!
4.Ezt a képet rakd ki a blogodra!



Kategóriák:
-Legszebb fejléc
-Legszebb blog
-Legjobb történet
-Legromantikusabb történet
-Legszomorúbb történet
-Legszebb design

Jelentkezési határ idő: 2014.02.20.

Egy kategóriában csak akkor indul verseny ha legalább 3 jelentkező van.

2014. január 30., csütörtök

Fontos!!

Sziasztok!!
Nagyon hálás vagyok a sok szép hozzászólásért és a 6162 oldalmegjelenítésért.
Ezért!! mi lenne, ha közösen indítanánk egy versenyt és kommentbe lehetne jelentkezni zsűrinek! :) Na mit szóltok?! 

2014. január 25., szombat

37.fejezet Randi

*******Niall szemszöge*******


-Harry!! - kiabáltam mikor Zayn-től jött egy hívás, ami a hazajövetelüket jelentette.
-Mia az?! - kiabált vissza Harry.
-Húzzás van zesó!! - ordított Liam.
-De én itt akarok maradni!! - nyávogott Louis.
-Louis!! - kiabált rá Harry.
-Megyek!! - és már szaladt is az ajtó felé.
-Liam, te is!! - utasítottam a mellettem álló személyt, aki cseppet sem úgy nézett ki, mint aki sietne valahova.
-Na, de miért?! - nézett kölyök kutya szemekkel.
-Hajrá!! - intettem az ajtó felé.
-De,de,de...de..de - dadogott.
-Kérsz egy arcba kanalat? - vettem elő a zsebemből egy kanalat, amit az ilyen helyzetekre tettem félre.
-Köcsög. - ment ki durcásan.
-Majd jövünk!! - ordították mielőtt el nem indultak ki tudja hova.
-Oké!!! - ordítottam utánuk, aztán elkezdtem be sötétíteni a házat. Miközben a popcornt készítettem egyszer csak elkezdett rezegni a telefon.
-Igen? - szóltam bele egyből mi után felvettem.
-Most jöttünk be a kapun. Remélem mindennel meg vagy.
-Zayn, kivel beszélsz? - hallatszott Alice hangja a telefonból.
-Ja, senkivel. - válaszolt neki Zayn. 
-Akkor pszichológushoz kéne menned. - nevetett.
-Ja, amúgy Harry kérdezte, hogy hol vagyunk. - hazudott neki.
-Mért? A kis perverzke mit hisz? - hangja erősségéből ítélve közel hajolt a telefonhoz.
-Na, le rakom tesó! - nyomta ki Zayn a telefon. A beszélgetést befejezve egy tálba öntöttem a popcornt aztán az asztalra helyeztem. Megfogtam a kiválasztott CD-t - ami egy horror film volt - és be helyeztem a lejátszóba. Elfoglaltságomat az ajtó felől jövő kopogás szakította meg. Amint meg hallottam siettem nyitni az ajtót.
-Szia. - az ajtót kinyitva Alice mosolyával találkoztam.
-Szia.- köszöntem vissza.
-Na akkor? - kérdezett rá.
-Gyere be!! - utasítottam.
-Mi az tán meg akarsz ölni, hogy ilyen sötét van. - játszotta meg, hogy fél.
-Annál jobb. - kuncogtam.
-Félek. - suttogott a saját orra alatt.
-Van is mitől! - nevettem.
-Ááá.. - kiabált halkan.
-Nos. - tette le a cuccait.
-Gyere! - vezettem be  a szobába.


*******Alice szemszöge******


Niall a nappali felé vezetett. Ott az asztalon volt egy tál popcorn és egy film a lejátszóba.




-Mit nézünk? - kérdeztem.
-Kör. - válaszolta komoly arckifejezéssel.
-Attól félek. - jelentettem ki.
-Tudom, direkt ezt választottam. - indította el a filmet.
-Ha egyszer is meg mersz ijeszteni, esküszöm a kínok kínját fogod megélni!! - fenyegettem.
-Nyugi, nem bántalak. - ült le a kanapéra.
-Ajánlom is! - ültem le mellé.
-Az a csaj felém közelít! - mutattam a tv felé.
-Rá szóljak, hogy ne molesztálja a barátnőmet? - kérdezte tőlem mire én hosszas gondolkozás után gyengén fejbe csaptam magam annak jeléül, hogy meg értettem a dolgot.
-Na, ne bántsd magad.! - vette el a kezemet az arcomtól.
-Amúgy mért félsz tőle? - tette fel a kérdést amire a válasz nagyon egyszerű.
-Csak, mert. Magam sem tudom. - takartam el a szemem.
-Az a legjobb. - karolt át.
-Félsz még? 
-Igen.
-Na, gyere! - húzott közelebb magához.
-És most?
-Már kevésbé. - jelentettem ki.
-De te vámpír létedre mitől is félsz?? - kérdezett rá.
-Nem tudom. Csak félek. De ugye.. - mondtam volna tovább ha egy csókkal el nem hallgattatott volna. 
-Persze, hogy meg védelek. - vált el tőlem.
-Te sokkal jobb vagy Jack-nél. - bújtam hozzá.
-Ennek örülök. - puszilta meg a fejem. 
-Néhány héttel ez előtt még nem hittem volna, hogy ez lesz. - dőltem rá a vállára.
-Sajnálom. 
-Mit? - keltem fel.
-Azt, hogy olyan bunkó voltam. Csak.. - mondta volna ha félbe nem szakítom.
-Én is. - dőltem vissza.
-Nekünk valahogy a buli nem buli. - rázta meg a végén a fejét.
-Na ja, mindig akkor vesztünk össze. - sóhajtottam.
-De az utóbbi jó volt. Nem?? - kérdezett rá.
-De. - kuncogtam.
-Nézd mosolyog! - mutatott a tv felé.
-Baszd meg. - takartam el a szemem.
-Nem baszom, mert szaporodik. Az meg nem tetszene neked. - nevetett.
-Hülye. - pusziltam meg az arcát.
A horror film nézés Niall szemszögéből nevetéssel az én szemszögemből rettegéssel telt el.
-Na szedelőzködj! - utasított.
-Hova megyünk? - kérdeztem.
-Sétálni. - mosolygott.
-Pont horror film után, a sötét utcára.  - akadtam ki.
-Ez nem Florida, hogy félni kelljen. - ölelt át miután fel öltözött.
-Oké.
-Amúgy meg még nem is mutattuk meg neked Londont. - nyitotta ki az ajtót.
-Néhány percnyi nevetéssel teli gyaloglás után elértük azt a pontot ahol már látszódtak a fények.







-Niall!! Ez nagyon . ... - próbáltam meg keresni a legmegfelelőbb szót.
-Pont mint te. - fogta meg a kezem.
Lassan sétáltunk, mert én mint egy ötéves az anyukáját én is pont olyan csodálattal néztem a várost ami teli volt fényekkel. Jó nem min ha Florida nem ilyen lenne, de úgy mégis hangulatosabb, mint az hogy egy pisztolyt fogsz a kezedbe.
Bámészkodásom közben észre sem vettem, hogy Niall el ment mellőlem. A szememmel őt kerestem.
-Alice! - szólt egy hang a hátam mögül. Mikor meg fordultam Niall állt velem szembe kezében egy rózsával.




-Szeretlek. - csókolt meg.
-Én jobban. - mondtam mikor levegő hiányban el váltunk.
Meg fogta a kezem és kéz a kézben sétáltunk London utcáin.

2014. január 18., szombat

36.fejezet Graffiti!!

-Na ha befejeztétek a ragadozó életmódot akkor... - kezdtem el gondolkozni.
-Akkor mehetünk graffitizni!! - állt fel Zayn.
-Ok! - rohantam fel az emeletre, hogy át öltözhessek és le zuhanyozhassak.
Szokásomhoz híven a fürdés most sem tartott fél óráig. A fürdőből ki lépve a szekrény felé vettem az irányt.  Kicsit nehezemre esett ki választani melyik ruhát vegyem fel.
-Alice!! - ordított Zayn.
-Mindjárt megyek!! - és már fel is kaptam azt a példányt amivel szemezgettem.




-Itt vagyok!! - ordítottam a lépcsőn szaladva.
-Azt hallom. - jegyezte meg.
-Indulhatunk? - kérdezte, miközben egy táskát szorongatott amiben a graffitit tartotta. 





-Igen. - bólogattam.
-Jó szórakozást! - ölelt át Niall.
-Neked is. - kuncogtam.
-Sziasztok!! - ordítottuk egyszerre.
-Hova megyünk? - kérdeztem mikor kiléptünk az ajtón.
-Majd meg látod. - indult el egy irányba.
-Hát ezzel egy életre szóló információt nyújtottál. - mondtam cinikusan.
-Ugye. - nevetett.
-Olyan három nap múlva oda is fogunk érni??!! - tettem fel a költői kérdést.
-Csak fél óra. - legyintett a kezével.
-Én is úgy érzem. - néztem rá beleegyezően.
-Most komolyan mikor érünk oda!! - nyávogtam.
-Alice még csak a szomszéd ház kapujáig jutottunk el. - szólt rám.
-Tényleg? Tényleg! Tényleg. 
-Olyan vagy mint garfield. - nevetett.
-Akkor te vagy..... Mi vagy? - néztem rá kérdő tekintettel.
-Ember. - jelezte, hogy melyik fajba tartozik.
-Én nem. - nevettem.
-MI?? - ébredt fel 100 esztendős horkolásából.
-Si. - válaszoltam.
-Mi si?? - kérdezett rá.
-MISI!!! - jött rá.
-Ott vagyunk már?? - kérdeztem.
-Most meg szamár. - fogta meg a fejét.
-Jól van Fiona!! - tettem a kezem a vállára.
-Nem vagy vicces! - morgott aztán röhögött.
-Meg érkeztünk. - tette le a táskát, olyan 20 percnyi néma gyaloglás után.
-Azt látom. Itt egy fal néhol graffitivel. - elemeztem a falat.
-Nézd ott egy hamburgeres graffiti!! - mutattam az említett alkotás felé.



-Mint ha Niall-t látnám! - jött oda hozzám.
-Na fogjunk hozzá!! - nyomot a kezembe egy spray-t.
-Na neki kezdek. - mentem oda egy tiszta részhez.
-Ok. Én is! - ment keresni valami tiszta felületet.
-Mit csináljak?? - kérdeztem magamba.
-Meg van. - fogtam meg a fekete spray-t.
Olyan 20 perc után már csak csinosítottam.
-Hé Zayn!! Kész vagyok. - ordítottam.
-Én is!! - jött a válasz.
-Muti. - futott oda.
-Ez lenne. - mutattam az alkotásom felé.



 -Te is rendben vagy. - utalt a művemre.
-Gyere mutatom az enyém! - és már futottunk is, mert egy kicsit távol volt.
-Ez nagyon állat! - nevettem mikor megláttam Zayn egyedi alkotását.




-Most csináljunk közösen! - jelentettem ki.
-Oké. Nézd ott van egy üres hely! - fogta meg a cuccokat és az említett hely irányába mutatott.
-Na és mit? - kérdeztem erre ő oda jött és megsúgta.
-Oké. Kérem a kéket. - vettem ki a táskából. 
-A feketét.! - vett ki ő is egyet.
-Lássunk hozzá!! - kijelentésemre már mind a ketten a magunk dolgával törődtünk.
-Megy?? - kérdezte.
-Persze. - a nyújtózkodásomat megunva fogta a szárnyam és kicsit meg emeltem magam.
-Milyen oda fent a levegő?? - nézett fel rám.
-Ugyan olyan mint lent. - érkeztem vissza a földre.
-Mindjárt!! - fújt még egyet és hátrébb ment.
-Milyen?? - léptem én is hátra.




-Cukor. Csinálok egy szivacsot. - fogtam meg egy sárga spray-t és kerestem egy tiszta helyet.
-Zayn!! - kiabáltam a dolgomat elvégezve.
-Milyen? - kérdeztem mikor oda ért.


-Tuti. - lihegett.
-Na gyere had mutassam az enyémet. 
-Nagyon jó!! 



-Újabb közös alkotás?? - tette fel a kérdést amire mind a ketten jól tudtuk a választ.
-Na, vágjunk bele!! - fogott meg két spray-t és idétlen fejet vágott.
-Fekete: - hangzott Zayn szájából.
-Fehér. - szólaltam fel most én.
-Lila.
-Sárga.
-Zöld.
-Kék.
-Piros. -  a végére már ki alakult az, hogy egyszer én majd ő mond egy színt.
-Geci!! - lépett hátra.
-Zayn ugye nem most akarod . ...
-Komolyan te is mindig a rosszra gondolsz! De amúgy geci jó lett. - vigyorgott.
-És azt te honnan tudod?? - léptem oda hozzá.
-Geci jó!! - kiáltottam fel.


-És te honnan tudod!!?? - vont kérdőre.
-Onnan, hogy látom! Tudod itt van előttünk fél méterre. - mutattam magam elé.
-Az a fű a fal ott van. - emelte feljebb a kezem.
-A meddig ellát a szemed az a tiéd! - idézett az egyik macskás rajzfilmből. Vagy oroszlános volt? Nem tudom.
-Szóval kb. fél méter. - néztem rá értetlenül.
-Tanuld meg értékelni a dolgokat. - mondta a lehető legbölcsebben.
-Na külön alkotásra fel! - vonultam el.
Mivel egyedül voltam ezért nem üvöltöttem mikor színt váltottam. Zayn viszont igen. Vajon mit hihetnek azok akik a fal túl oldalán vannak??
-Zayn, kész vagy? - kérdeztem tőle.
-Igen. - üvöltött vissza.
-Gyere nézd meg!! - utasítottam.
-Csini! - nyávogott.




-Nézzük a tied!! - álltam meg a művészi alkotás előtt.



-Induljunk!! - kapta fel a cuccot.
-De előtte még nézzük meg a falat!! - néztem  rá kölyökkutya szemekkel.
Némán néztük a szebbnél szebb műveket.









2014. január 9., csütörtök

35.fejezet Egy állati reggel: -Niall, te egy állat vagy!!

Reggel hatalmas zaj csapta meg a fülemet. Reflexként nyitottam ki a szemem. Lassan kitakaróztam majd felültem. Körbe néztem a szobában, de rajtunk kívül senki nem volt bent. A szemeim megálltak az édesen szuszogó szőke srácon. Niall a zaj mellett is nyugodt lelkiismerettel aludt ,nem mint én aki egyből fel kelt. A nézelődést befejezve kiszálltam az ágyból. Az ajtó felé szedtem a lábam. Próbáltam halkan ki nyitni, hogy ne ébresszem fel az alvó népet. A zaj Louis szobájából jött. Oda sétáltam és a lehető leghalkabban kopogtattam. Hiába vártam- igaz nem sok ideig. - de nem nyitotta ki senki. Óvatosan nyomtam lé a kilincset, az ajtót csak ép olyan résnyire nyitottam ki amin be férek. Mikor láttam, hogy mi volt az a zaj, majdnem elnevettem magam. Louis a földön aludt, gondolom le esett az ágyból. A takaró körül át fonta a lábát és a kezeivel a párnáját ölelgette. Úgy lefényképeztem volna, csak a telefonom a másik szobában az ágy mellet van. Így csak becsuktam az ajtót és vissza haladtam a szobába. 
-Te miért járkálsz ilyenkor? - jött ki Liam a szobából.
-És te? - kérdeztem rá mutatva.
-Én? - kérdezte vissza.
-Nem!! Az a ajtó. - mutattam az ajtó irányába.
-Viccen kívül! - szólt rám.
-Zajt hallottam, de csak Louis esett le az ágyról. - adtam fel a harcot.
-És most mi van vele? - folytatta.
-Olyan aranyosan alszik, hogy nincs szívem bántani. - nyöszörögtem boci szemekkel.
-Na, de te? - mutattam rá fenyegetően.
-Nem akarom a te kis álmodat összetörni, de a reggelit nem egy tündér csinálja. Ha bár... - utalt magára.
-Liam te nem tündér vagy hanem egy hercegnő!! - rebegtettem meg a szempilláim.
-És ki a szőke hercegem? - utánozott engem.
-A részeg kobold. - tettem a kezem a vállára.
-Hogy van? - mutatott a szoba irányába.
-Alszik. Még fejfájás nélkül. - fogtam meg a fejem.
-De majd csak várd ki azt amikor fel kel. - nézett rám sajnálattal teli tekintettel.
-Na mennyünk!! Vagy a a reggeli készítse el magát .  - utasított.
-Jó penészes lehet már akkor. - nevettem.
-Idióta. - nevetett.
A lábunk gyorsan szedte a lépcsőfokokat. Leérve a konyha felé rohantunk.
-Nyertem. - suttogtam.
-Mért suttogsz?? - kérdezte suttogva.
-Mert. - mondtam határozottan.
-Te ébreszd fel lassan a szöszit én csinálom a kaját!! - mondta a tervet.
-Akkor minek ráncigáltál le?? - néztem rá értetlenül.
-Csak. - mondta. 
-Na, csá! - intettem neki mikor a lépcsőn szaladtam fel. Lassú, óvatos lépésekkel mentem be a szobába. Niall még mindig úgy aludt mint egy medve.




-Niall kelj fel!! - lökdöstem a macit.
-Mi van?? - reggeli rekedtes hangján szólt vissza azután a szemét dörzsölgetve ült fel.




-Olyan vagy mint egy mormota.  - nevettem.
-De amúgy kelni kell! - utasítottam.
-Na, ne már! - dőlt előre.



-Vár a reggeli! - amint ki mondtam ezt a szót már szaladt is.



-Ez még mekkora egy állat! - morogtam magamba.
Lerohantam a lépcsőn ahol  Niall konkrét rá támadt a kajára.




-Niall, te egy állat vagy! - jelentette ki Liam.
 -Nem, ő nem csak egy állat!! Van vagy száz is. - figyelmeztettem Liam-et.
 -Köszi. - motyogta Niall teli szájjal.
 -Szívesen. - ültem lé mellé.
 -Mit csináltál tegnap este? - nevettem.
 -Ha még emlékeznék is valamire a csókon kívül. - simogatta a fejét.
 -Auu.. - sziszegett a fejét simogatva. 
-Kaphatok én is kaját!? - néztem Liam-re kölyökkutya szemekkel.
 -Persze. - sétált be a konyhába.
 -Jól érezted magadat tegnap? - puszilt meg Niall.
 -Igen. - kuncogtam.
 -Ne feledd ma randi. - lökött meg.
 -Tessék!! - tette le elém a kajámat Liam.
 -Mint mindig, most gyönyörű. - dicsértem meg.


 -És mint mindig, csak te köszönöd meg. - nézett Niall- re aki láthatóan meg sem hallotta a saját csámcsogásától.
 -Niall úgy nézel most ki mint egy pocok! - nevetett Liam.



 -He.. - és Csipkerózsikát végre elérte az ,,ébresztő!!,, gondolata.
 -Semmi baj drágám, semmi baj. - kezdtem el simogatni Niall fejét.
 -Amúgy, ha tudni szeretnéd tegnap este szinte meglehetett fogni az alkoholt a leheletedben. - nevettem el a végét.
 -De ugye nem bántottalak? - tekintetében aggódás és bűntudatot fedeztem fel.
 -Azon kívül, hogy ide felé jövet nem éreztem a kezem, mert annyira erősen szorítottad, hogy nehogy eleresszelek. - nézegettem a kezem.
 -Ja, olyan aranyos voltál mikor részegen mondogattad  Alice-nak, hogy szeretlek. - tette össze a két kezét Liam.  
-Mizu van?? - jött oda Harry.
-Niall egy állat. - jegyezte meg Liam aztán a konyhába ment.
-Hányszor mondjam el, hogy nem egy hanem vagy ezer! - mentem utána.
-Segíííííítheteeek!! - nyávogtam.
-Vidd ki eszt! - adott a kezembe egy tányért.
-Kinek? - kérdeztem vigyorogva.
-Harry. - mutatott az előbb megnevezett személyre.
-Tessék! - tettem le az asztalra.


-Na, szóval ti részeg mókusok. Nem fáj a fejetek??-  ültem le az asztalhoz.
-De. - morgott Harry.
-Zayn? - kérdeztem.
-Mint a nem tudom mi úgy horkol. - panaszkodott.
-De ha látnád, hogy! - tette hozzá.
-Hogy? - kérdeztem.
-Nézd meg! - mutatott az emelet felé.
Fel szaladtam a lépcsőn és Zayn szobája felé siettem. A biztonság kedvéért út közben a telefonomért is elszaladtam, ne hogy úgy járjak mint Louis-al. Beérve a szobába semmi érdekeset nem láttam csak hallottam.
-Zayn. - mentem az ágya mellé.
-Láma szeme, láma szeme sötét kék.
 Mégsem vagyok a babámnak elég szép! - 


Na jó, ez azért szíven ütött.
-Idióta! - csaptam homlokon magam.
-Mizu tesó?! - mondta lazán.
-Kaja. - rendeztem le egy szóval.
-Az már más. - kelt ki az ágyból. 
-Hé, mi lenne ha kaja után elmennénk graffitizni? - kérdezte.
-Ma Niall-el lesz randim. - vörösödtem el saját mondatomban.
-Tudom. Ő kért. - nevetett. 
-Miért? - kérdeztem rá a szándékra.
-Hogy addig se unatkozz. - öltözött fel.
-Biztos. - kezdtem elveszteni a fonalat.
-Verseny? - kérdeztem.
-Verseny. - és már rohantunk is le a lépcsőn egyenesen a többiekhez.
-Nyertem!! - kiáltottam fel.
-Csaltál. - lihegett.
-Na ülj le hozom a te kajádat is!  - mutattam a székre és a konyhába mentem.
-Itt a tied. - tettem le elé a tányért.


-Köszönöm.,. - tapsikolt.
-Ne nekem, hanem Liam-nek! - mutattam az éppen reggeliző srác felé.
-Úgy szint Liam. - bólogatott Zayn.
-Szívesen!! - vigyorgott Liam.
-Várjunk csak Louis hol van?? - hangzott a kérdés Harry szájából.
-A takarójával folytat szerelmi életet. - kuncogtam.
-Mi ilyen vicces? - kérdezte Harry tőlem és Liam-től.
-Az hogy elég furcsán alszik a kis répa zabáló. - nyeltem le az utolsó falatot a kajámból. 
-Kevin!! - ordított Louis a hátunk mögött.
-Te mióta vagy itt? - kérdeztem tök higgadtan mialatt a többieket még mindig a szívroham kerülgette.
-Most jöttem. - nevetett.
-Hozom a kajád. - pattantam fel mielőtt még Liam tette volna ugyan ezt.
-Siess!! Éhes vagyok. - ült le.
-Tessék. - tettem le elé az ételt.



A fiúk mint az állatok úgy ettek. Kivéve Liam-et ő megpróbált normális lenni.
Niall, újabb adag után kuncsorgott. Kb. így:


Zayn, az konkrét a tányérja fölött alszik:


Louis, az egy kis nyuszi:


Harry, ő viszont, mint egy majom:



2014. január 4., szombat

34.fejezet Éjféli csoda.

-Na mi itt szoktunk bulizni. - álltunk meg a parkolóba.
-Jó sokan vannak . -jegyeztem meg.
-Ugye nem hoztál fegyvert! - szólt rám Harry.
-De. - mutattam fel a tárcámat.
-Minek?? - kérdezett rá Liam.
-Mert., így sokkal jobban érzem magam. - grimaszoltam.
-Oké és ugye nem fogsz senkit sem meg enni? - tette fel a kérdést Zayn.
-Most nem hagyom magára. - ölelt át Niall.
-Ó.. Szóval ti.... - hagyta abba Zayn mikor Niall oldalba vágta.
-Jól van gyerekek, menjünk!! - indított el minket Harry.
A klub egész területén üvöltött a zene. A bejárathoz érve a biztonsági őr elkérte a személyigazolványainkat, hogy meg bizonyosodjon a korunkról. 
-Gyere velem! - fogta meg a kezem Niall.
-Hé várjatok mi is megyünk! - szóltak ránk a fiúk.
Niall egy asztalhoz rángatott minket, ott helyet foglaltunk mindannyian.
-Na mit iszunk? - kérdezte mosolyogva Zayn.
-Én egy ütős koktélt. - jelentettem ki.
-Én sört. - dőlt hátra Niall.
-Én is. - mondták egyszerre a többiek.
-Mit hozhatok? - állított oda egy pincérnő elég hiányos öltözetben amit a fik meg is figyeltek.
Niall viszont hátat ordított neki és engem nézett.
-Mi az? - kérdeztem tőle.
-Jól nézel ki! - mosolygott és sikeresen bevörösödött az egész arcom.
-Köszi. - hajtottam le a fejem, nehogy észre vegye.
-Láttátok!  - tért vissza a földre Harry.
-Ja, nem rossz! - áradoztam a csajról.
-Hé, és Alice!? - szólt közbe Niall.
-De ő már foglalt. - kacsintott Zayn.
-Már mint ,hogy érted ezt? - kérdeztem rá az illetőre.
-Ó hát ott van Jack, Niall és a szőke ír vérfarkas. - forgatta a szemeit.
-Jack?? - kérdeztem vissza.
-Jaj bocs ő már le van pattintva. - legyintett a kezével.
-Amúgy mi van a vérfarkassal? -kérdeztem újra.
-Ja tényleg ő vele csak haverok vagytok. De Niall, ő ellene milyen kifogásod van?? - vigyorgott Liam.
-Hagyjátok már! - állt ki mellém Nial mikor meglátta a vörösödő fejem.  
-Köszi. - súgtam a fülébe.
-Semmiség. - súgta vissza.
-Ti meg miről beszélek, hogy ennyire titkos? - vont minket kérdőre Louis.
-Hagyd! Biztos a..... - folytatta volna ha a pincérnő oda nem állít a italokkal.
-A 4 sör. - tette le a fiúk elé.
-És a koktél. - tette le elém.




-Köszönjük! - mondtuk egyszerre.
-Na hol is tartottunk? - szólalt fel Liam.
-A végén. - válaszoltam.
-Na, de most komolyan! - nyávogott Louis.
-Ott, hogy most mi részegre akarjuk inni magunk? - tettem fel a kérdés.
-Igen! - ordította egyszerre Louis, Harry és Zayn.
-És te Niall? - húztam fel az egyik szemöldökömet.
-Emlékezni szeretnék. - karolt át.
-Mire? - kortyoltam bele az italomba.
-Arra, hogy te se idd le magad! - vette ki a kezemből a poharat.
-Miért? - halmoztam el a kérdésekkel.
-Az meglepetés. - szólt közbe Liam az arcán egy mosollyal.
-Oké. - egyeztem bele.
-Én viszont azt akarom, hogy buliz! - nyomtam a kezébe a sört.
-Biztos!? - kérdezte ijedten.
-Igen, csak .. izé.... - mondtam volna csak Liam közbe vágott.
-Ne csajoz be! - tette Liam a szám elé a kezét.
-Hülye! De éjfélkor jövök érted! - kacsintott aztán a fiúk után ment, akik a beszélgetésünk közben eltávoztak mellőlünk.
-És te? - kérdezett rám Liam.
-Mi van velem? - ébredtem fel.
-Mért nem bulizol? - érdeklődött.
-Mert még nem láttam részegen őket és segíteni akarok haza hurcolni a bandát. - kortyolgattam a koktélom.
-És te meg Niall milyen viszonyban vagytok? - vigyorgott.
-Már fogalmam sincs. - sóhajtottam.
-Vajon mi lehet az a titok? - tettem fel a kérdést.
-Majd meg tudod. - nevetett.
-Jól el vannak! -  mutattam Harry-re.
-Na ja. - kuncogott.
-Mi ilyen vicces? - kérdeztem rá a boldogság okára.
-Az, hogy mi még milyen jót fogunk azon szórakozni, hogy részegek. - nevetgélt tovább.
Gyorsan telt az idő, ezt abból véltem, hogy Niall már jött oda hozzám és a telefonomra nézve mindjárt éjfél.
-Gyere csak! - kapott fel a kezébe és úgy vitt  a tömegbe.
-Ezt miért csináltad? - kérdeztem.
-Ezért! - csókolt meg szenvedélyesen. Azonnal viszonoztam, az elején mohón , de aztán egyre lágyabban csókolt. 
-Eljönnél velem randizni? - váltunk el levegő hiányban.
-Igen. - csókoltam meg újra.
-Vas Happenin? - ugrott oda Zayn.


-Te megcsalsz? - vont kérdőre.
-Zayn!! - szólt rá Niall.
-I'm Sorry!! - szipogott.



-Nem haragszok. - karolta át Niall, Harry meg megölelte.
-Na gyere haver itt nem látnak minket szívesen! - vezette el Harry.
-Nos és ki az a lány? - kérdeztem kuncogva, ő a homlokával az enyémnek dőlt.
-Mint ahogy mondtam egy közeli barátom.  - nevetett.
-Hogy nem esett le. - öleltem át.
-Nem tudom. - ölelt vissza.
-Na menny és bulizd ki magad! - löktem el magamtól.  
-De veled mi lesz? - nézett rám szomorúan.
-Én majd a te részeg fejedet fogom hazacipelni! - löktem meg nevetve.
-Holnap randi! - mutatott rám.
-Azért nem akarom magam le inni. - mutattam én is rá.
-Valamit el felejtettem!! - húzott vissza mikor már mentem volna vissza Liam-hez.
-Igen?? - kérdeztem rá.
-Szeretlek. - ölelt át szorosan.
-Én is. - öleltem vissza.
-Na megyek, mert nem sok olyan barátnőt találok aki azt mondja , hogy bulizzak. - engedtük el egymást. Vissza sétáltam Liam-hez.
-Na mi ez a vigyor? - kérdett mikor helyet foglaltam.
-Az titok!! - mutattam fel az ujjam.
-Szóval tetszett a meglepetés. - mosolygott.
-Te tudtad!! - vontam felelősségre.
-Igen. - mondta komoly arckifejezést vágva.


-Pontban éjfélkor. - kezdtem bele az olvadozásba.
-Pontosan. 2013-2014. - ig csókolóztatok. - bólogatott belegyezve.
-Nem semmi. Hogy bírtátok eddig? - kezdett el fárasztani.
-Sötét. - hunytam le a szemem.
-Igen, az van ha becsukod a szemed. - tette a kezét a vállamra, min ha én lennék az idióta.

************************

-Na, szedjük őket össze! - állt fel.
-Én hozom Niall-t! - pattantam fel a helyemről.
-Oké! - indult el egy irányba.
Én Niall illatát követve mentem vagy is Harry , Louis és Zayn illatát követve, de erről már nem szóltam Liam-nek. Meg is találtam őket Harry egy csajra próbált rá mászni míg Niall, Zayn és Louis a pulthoz dőlve ittak tovább. Megfogtam Niall és Louist és kifele kezdtem őket vonszolni.
-De még nem akarok. - beszélt teljesen ittas hangon Louis.
-Szia Alice! - szólalt fel Niall is ugyan azon a hangon.
-Szia. - mosolyogtam rá.
-Szeretlek. - puszilta meg az arcom. Leheletükben tisztán lehetett érezni az alkoholt. 
-Én is. - pusziltam meg.
-Szia Alice. - jött oda Liam, Harry és Zayn társaságában.
-A kocsihoz? - kérdetem.
-A kocsihoz! - mutatott  a kocsi felé és Zayn a földre esett mivel azzal a kezével fogta.
-A francba! - kapta fel a földről.
-Hova megyünk? - nyöszörgött Harry.
-Haza! - válaszolt Liam.
-De az a csaj velem szemez! - mutatott egy lányra aki teljesen az ellenkező irányba nézett.
-Oké, persze. - mondtam Liam miközben a kocsi felé siettünk. Szépen, óvatosan beraktuk őket a kocsiba. 
-Harry-t fektesd a többiek ölébe! - utasított Liam.
-Alice te nem az én ölembe ülsz? - kérdezte kómásan Niall.
-Most előre ülök. Rendben? - mosolyogtam rá, mire ő csak mélyen bámult engem érthetetlenül.
Az ölükbe fektettem Harry-t aztán beszálltam előre.
-Indulhatunk? - kérdezett Liam.
-Igen. - néztem hátra Niall-re. Hátra nyúltam, hogy meg foghassam a kezét, nyugtatás képen. 
-Nem baj? - mosolyogtam rá.
-Nem. - erőltettet ő is az arcára egy mosolyt aztán villámszerűen aludt el.
-Úgy sem fog semmire sem emlékezni a csók után. - emelte ki a ,, csók,, szót.
-Tudom. - fordultam előre.
-Alice? - keresett Niall amint elengedtem a kezét.
-Itt vagyok. - fogtam meg újra.
-Na, jó ez azért aranyos volt. - nevetett Liam.
-Mint egy kisgyerek. - tette hozzá.
A beszélgetés végére már ott is álltunk a háznál. Liam Harryt, Zayn-t és Louis-t cipelte a helyére. Nekem csak Niall-el kellet törődnöm. Fel is vittem a szobánkba ott levettem róla néhány ruhadarabot aztán rá adtam egy nagyobb pólót és ágyba tettem. Utána én is levetkőztem és be bújtam mellé az ágyba, mivel amint el mozdultam mellőle már engem keresett, így esélyem sem volt a fürdésre. 

Kicsit nehezen ment ez a rész, de remélem tetszik! Nagyon várom a hozzászólásaitokat. :)
By.:Sára