A reggeli napfény és a lágy meleg szellő puha, lágy érintésére szálltam vissza a földre, az álomvilágból. A friss harmatos fű illata áramlott be az orromba. - WTF!! Mit keres a szobámba fű és szél? - pattantak ki a szemeim.
Nagy meglepetésemre az egyik külvárosi játszótér hintájának a gerendájáról lógtam le. És kit látnak vagy éppen kiket látnak szemeim? Az öt idióta majd megfulladva a röhögéstől közeledtek felém. Én egy szaltó keretében a földre érkeztem, majd egy dühös, bosszús mosolyt mázoltam a képemre és úgy közeledtem feléjük. Lassú gyilkos léptekkel.
-Szia!! Milyen volt az éjszakád? - kérdezte Niall vigyorogva.
-Jó, és a tied? - kérdeztem tőle lenézően.
-Jó- j ó volt, csak te nem voltál ott. - mondatta közben egyre közelebb jött hozzám és a végénél nyomott egy puszit az arcomra. Én lendületből simán pofán vágtam.
-Áúúúúúú.. - nyávogott Niall.
-Még egy ilyen és kitépem a bordádat és lenyomom a torkodon!! - fenyegettem meg, miközben a pólójánál fogva emelte fel.
-Na jól van fiatal népség, hagyjátok abba ezt a civakodás ! - jött oda Louis.
-Hopsz! - vettem észre, hogy egy kicsit elgurult a fejem.
-Bocs. - tettem le Niall a földre.
-Semmi baj. - rántott vállat.
-Amúgy mit kerestem én itt kint? - váltottam témát.
-Hát azt csak te tudhatod, hogy mit keresel!! - szólalt fel Harry drága.
-Húú.. Harry!! - szisszentem fel.
-Húú.. Alice!! - tette csípőre a kezét.
-Harry, hagyd már békén Alicet!! - morgott rá Niall.
-Jó, oké. - adta fel a küzdelmet.
-Köszönöm, Harry Nagyon dögös Styles. - mosolyogtam rá, amit viszonzott is. Niall ezt az egészet egy nagy sóhajtással le reagálta.
-Mi, a baja a szöszinek? - kérdezte Zayn.
-Nem tudom, Zayn Király Malik. - válaszoltam.
-Óóó.. ez a becenév király! - ordított fel.
-Na és nekem milyen becenevet adnál? - kérdezte Liam.
-Ömm... Liam ÁÁÁÁ!!Kanál Payne. - nevettem.
-Köszi. - játszotta a sértődöttet Liam.
-Szívesen. -válaszoltam.
-Na és nekem? - kérdezte Louis.
-Louis Kevin Tomlinson . - válaszoltam meg a kérdését.
-Örülök,mind ennek a szépnek és jónak, de abba hagynátok?! - tárta szét a karjait Niall.
-Nem tudom mi a bajod Niall, de már idegesít az, hogy újra bunkó vagy. - közöltem vele a tényállást.
-Bocs, hogy már élek.! - rántotta meg a vállát.
-Na, jó tudtommal nem te ébredtél egy hintáról lógva. - emeltem fel a hangerőm.
-És tudtommal én soha nem bántanálak, de úgy látszik te nagy szeretettel ölnél meg. - szidott le. A civakodásunkat a többi fiú tátott szájjal, két méteres szemekkel, mint egy szobor úgy nézte. Az utolsó szavai után mind a ketten csöndbe álltunk várva a fiúk reakcióját. Nem igazán tudtam mit mondani az előzőre csak egyet ami nagyon nyomott ott legbelül.
-Amúgy itt a gördeszkád. - nyújtotta felém a gördeszkás patkány logós gördeszkát.
-Héé.. Alice!! Rég találkoztunk! - hallatszott az ismerős hang. Pont jókor, amikor már majdnem megtörne a harag jege, de nem neki muszáj volt pont most jönnie.
-Szia Jack!! - sóhajtottam egy nagyot.
-Mi a a baj? Tán bántott? - mutatott Niall felé.
-El jössz gördeszkázni? - ,, vette,, ki Niall kezéből a gördeszkát, szemem sarkából rápillantotta a szőke fürtös srácra aki mint egy kis fiú aki tudja, hogy valami rosszat csinált és az anyja szidását hallgatja úgy nézegeti a cipőjét. Olyan volt mint egy kisfiú aki egy biztató ölelésre vár, vagy mint egy nagy izmos szőke plüss maci. Nem tudtam mit válaszoljak, eddig.
-Bocsi Jack, de most látod, hogy ez nem alkalmas, se most se máskor. - vettem ki a gördeszkámat a kezéből.
-Biztos finom a vére íze. - súgta halkan a fülembe Jack. Elsőre még nem esett le ,de rá egy kis időre mint ha villám csapott volna belém, úgy jött elő bennem a tudat: Jack már nem halandó.
-Alice jól vagy? - jött közelebb aggódva Niall.
-Jó sápadt vagy. - jelentette ki Louis.
-Te, idióta ő vámpír. - csapta homlokon Zayn Louist.
-De nem átkozott vámpír. - csapta Louis homlokon Zaynt.
*****************************
Niall a a kezében tartva vitt haza, így sikeresen elaludtam az út alatt. Ami azt jelenti, hogy indulás után 5 másodperc múlva. Mire haza értünk már én is ébren voltam, az arcom, mint ha égett volna annyira piros és forró volt. De jó, hogy az én fajom az érzései alapján betegszik meg. és csak szenved de nem lesz nagyon más baja, mint a hőmérséklet ha hideg van fázok de nem fogok megfázni, megfagyni. - gondolataimat a hideg vizes borogatás zavarta meg. Niall egy vizes kendővel törölgette az arcomat miközben az ágyamon feküdtünk.
- Jobban vagy? - hangzott a nyugodt hangú kérdés.
-Egy picit, hogy már nem vagy rám mérges. - jelentettem ki.
-Eddig sem voltam rád mérges csak nehezen tudtam beszélni az arcfájásomtól. - mosolygott aranyosan.
-Tán szemedbe süt a nap?- kérdeztem.
-Ja, ige. - válaszolta nevetve., és nyomott egy puszit a homlokomra.
-Miért kaptam? - kérdeztem kuncogva.
-Mért ne? - kérdezett vissza.
-Milyen volt a hintán aludni? - kezdte el simogatni a karom.
-Nem túl kényelmes. - nevettem.
-Na és mit súgott a füledbe Jack? - hajtotta le a fejét, de kék szemeivel még mindig engem kémlelt.
-Hhhmmm.. - bújtam morogva a nyakához, annak jeléül, hogy ez nem kívánatos téma.
-Jó nem erőltettem rád. - puszilta meg a hajam.
-Mi ez a sok puszi? - toltam el egy kicsit magamtól.
-Gyógypuszi, mert beteg vagy. - rebegtette meg a szempilláit.
-Szempillaspirált ne adjak? - kérdeztem nevetve.
-Köszönöm, de az nekem is van.
-Ó tényleg?
-Igen.
-Na és milyen?
-Olyan mint a tied.
-Miért?
-Mert az a tied. - nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-Alapozót nem kérsz?
-Köszi de az is van.
Hol?
A cuccaid közt a fürdőbe, vagy akárhol tartod. - mosolygott.
-Skacok!!! Meg jöttünk!! - hallatszott a fiúk hangja.
-Szia!! Milyen volt az éjszakád? - kérdezte Niall vigyorogva.
-Jó, és a tied? - kérdeztem tőle lenézően.
-Jó- j ó volt, csak te nem voltál ott. - mondatta közben egyre közelebb jött hozzám és a végénél nyomott egy puszit az arcomra. Én lendületből simán pofán vágtam.
-Áúúúúúú.. - nyávogott Niall.
-Még egy ilyen és kitépem a bordádat és lenyomom a torkodon!! - fenyegettem meg, miközben a pólójánál fogva emelte fel.
-Na jól van fiatal népség, hagyjátok abba ezt a civakodás ! - jött oda Louis.
-Hopsz! - vettem észre, hogy egy kicsit elgurult a fejem.
-Bocs. - tettem le Niall a földre.
-Semmi baj. - rántott vállat.
-Amúgy mit kerestem én itt kint? - váltottam témát.
-Hát azt csak te tudhatod, hogy mit keresel!! - szólalt fel Harry drága.
-Húú.. Harry!! - szisszentem fel.
-Húú.. Alice!! - tette csípőre a kezét.
-Harry, hagyd már békén Alicet!! - morgott rá Niall.
-Jó, oké. - adta fel a küzdelmet.
-Köszönöm, Harry Nagyon dögös Styles. - mosolyogtam rá, amit viszonzott is. Niall ezt az egészet egy nagy sóhajtással le reagálta.
-Mi, a baja a szöszinek? - kérdezte Zayn.
-Nem tudom, Zayn Király Malik. - válaszoltam.
-Óóó.. ez a becenév király! - ordított fel.
-Na és nekem milyen becenevet adnál? - kérdezte Liam.
-Ömm... Liam ÁÁÁÁ!!Kanál Payne. - nevettem.
-Köszi. - játszotta a sértődöttet Liam.
-Szívesen. -válaszoltam.
-Na és nekem? - kérdezte Louis.
-Louis Kevin Tomlinson . - válaszoltam meg a kérdését.
-Örülök,mind ennek a szépnek és jónak, de abba hagynátok?! - tárta szét a karjait Niall.
-Nem tudom mi a bajod Niall, de már idegesít az, hogy újra bunkó vagy. - közöltem vele a tényállást.
-Bocs, hogy már élek.! - rántotta meg a vállát.
-Na, jó tudtommal nem te ébredtél egy hintáról lógva. - emeltem fel a hangerőm.
-És tudtommal én soha nem bántanálak, de úgy látszik te nagy szeretettel ölnél meg. - szidott le. A civakodásunkat a többi fiú tátott szájjal, két méteres szemekkel, mint egy szobor úgy nézte. Az utolsó szavai után mind a ketten csöndbe álltunk várva a fiúk reakcióját. Nem igazán tudtam mit mondani az előzőre csak egyet ami nagyon nyomott ott legbelül.
-Amúgy itt a gördeszkád. - nyújtotta felém a gördeszkás patkány logós gördeszkát.
-Héé.. Alice!! Rég találkoztunk! - hallatszott az ismerős hang. Pont jókor, amikor már majdnem megtörne a harag jege, de nem neki muszáj volt pont most jönnie.
-Szia Jack!! - sóhajtottam egy nagyot.
-Mi a a baj? Tán bántott? - mutatott Niall felé.
-El jössz gördeszkázni? - ,, vette,, ki Niall kezéből a gördeszkát, szemem sarkából rápillantotta a szőke fürtös srácra aki mint egy kis fiú aki tudja, hogy valami rosszat csinált és az anyja szidását hallgatja úgy nézegeti a cipőjét. Olyan volt mint egy kisfiú aki egy biztató ölelésre vár, vagy mint egy nagy izmos szőke plüss maci. Nem tudtam mit válaszoljak, eddig.
-Bocsi Jack, de most látod, hogy ez nem alkalmas, se most se máskor. - vettem ki a gördeszkámat a kezéből.
-Biztos finom a vére íze. - súgta halkan a fülembe Jack. Elsőre még nem esett le ,de rá egy kis időre mint ha villám csapott volna belém, úgy jött elő bennem a tudat: Jack már nem halandó.
-Alice jól vagy? - jött közelebb aggódva Niall.
-Jó sápadt vagy. - jelentette ki Louis.
-Te, idióta ő vámpír. - csapta homlokon Zayn Louist.
-De nem átkozott vámpír. - csapta Louis homlokon Zaynt.
*****************************
Niall a a kezében tartva vitt haza, így sikeresen elaludtam az út alatt. Ami azt jelenti, hogy indulás után 5 másodperc múlva. Mire haza értünk már én is ébren voltam, az arcom, mint ha égett volna annyira piros és forró volt. De jó, hogy az én fajom az érzései alapján betegszik meg. és csak szenved de nem lesz nagyon más baja, mint a hőmérséklet ha hideg van fázok de nem fogok megfázni, megfagyni. - gondolataimat a hideg vizes borogatás zavarta meg. Niall egy vizes kendővel törölgette az arcomat miközben az ágyamon feküdtünk.
- Jobban vagy? - hangzott a nyugodt hangú kérdés.
-Egy picit, hogy már nem vagy rám mérges. - jelentettem ki.
-Eddig sem voltam rád mérges csak nehezen tudtam beszélni az arcfájásomtól. - mosolygott aranyosan.
-Tán szemedbe süt a nap?- kérdeztem.
-Ja, ige. - válaszolta nevetve., és nyomott egy puszit a homlokomra.
-Miért kaptam? - kérdeztem kuncogva.
-Mért ne? - kérdezett vissza.
-Milyen volt a hintán aludni? - kezdte el simogatni a karom.
-Nem túl kényelmes. - nevettem.
-Na és mit súgott a füledbe Jack? - hajtotta le a fejét, de kék szemeivel még mindig engem kémlelt.
-Hhhmmm.. - bújtam morogva a nyakához, annak jeléül, hogy ez nem kívánatos téma.
-Jó nem erőltettem rád. - puszilta meg a hajam.
-Mi ez a sok puszi? - toltam el egy kicsit magamtól.
-Gyógypuszi, mert beteg vagy. - rebegtette meg a szempilláit.
-Szempillaspirált ne adjak? - kérdeztem nevetve.
-Köszönöm, de az nekem is van.
-Ó tényleg?
-Igen.
-Na és milyen?
-Olyan mint a tied.
-Miért?
-Mert az a tied. - nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-Alapozót nem kérsz?
-Köszi de az is van.
Hol?
A cuccaid közt a fürdőbe, vagy akárhol tartod. - mosolygott.
-Skacok!!! Meg jöttünk!! - hallatszott a fiúk hangja.
Szia nagyon jó a rész???
VálaszTörlés