10.fejezet Vérhold 2. rész

Reggel az erdőben ébredtem fel.  Körbenéztem de tudtam, hogy a farkasokkal már hajnalban elköszöntünk én fáradt voltam és elaludtam az erdőben. - Felálltam és haza fele vettem az irányt. Amikor fel értem a szobámban meg láttam, hogy Niall még mindig alszik édesen. Nekem már semmi kedvem nem volt aludni hisz a tegnapi vérmennyiségtől csak úgy pörgök. Ezért elkezdtem ugrálni az ágyon ahol ő is aludt.
- Na ezt meg mért? - ébredezett. Én nem törődve vele tovább ugráltam. Aztán egy kéz rántott le a kezemnél fogva én meg egyenesen Niallre estem. 
- De most mért kellet elrontanod a mókám? - szipogtam.
-  Hát nem is tudom ki volt egész nap máshol és csak most másnap jött haza. - húzta fel az egyik szemöldökét. 
- És te hol voltál mikor haza jöttem olyan négy óra körül? - húztam fel én is a szemöldököm.
- Hmmm aszt hiszem mindkettőnknek van oka a haragra. - ölelt volna át ha Louis be nem jött volna.
- Keviiiiiiiiiiiin!!!!!!!!!!!! - ordított.
- Takarodj!!!! - vágott Niall Louis- hoz egy párnát.
- De nincs meg Kevin. - szipogta.
- Basszus, basszus!!! Valaki nem látta Drék-et? - kérdeztem kétségbe esve.
- Nem mért kellet volna. - vágta rá Niall.
- Én sem.
- Segítség!!!!!! -  rohant be a szobába Drék és a nyomában Harry a kezében Kevinnel.
-  Keviiiin!!!!! - tépte ki Louis Harry kezéből a galambot.
- Szia Drék! Te meg hol voltál? - kérdeztem.
- Harryvel csajoztam. - válaszolta.
- És ahogy én látom Niall is éppen azt csinálja. -  mutatott felénk. Miközben mi ültünk az ágyon és Niall feje a vállamon pihent miközben a derekamnál fogva ölelt. Én amint ezt észre vettem azon pillanatban húzódtam el tőle de akkor már késő volt a tisztázásra mindenki ki mente a szobából és csak mi ketten voltunk bent.
- Na akkor alszunk? - de mire ezt kérdezte én már kint az udvaron figyeltem a holdat.  Kicsit fáztam már ezért be mentem és mindenki a nappaliban találtam.
- Mit csináltok? - kérdeztem.
- Semmit. - mosolygott mindenki kivéve Niall. 
- Mi a baj? - mentem közelebb hozzá.
- Nincs itthon semmi kaja! - vágott  durcás fejet.
- Ó de, hogy nem. Csak el dugtam, ne hogy megedd mindet. - emeltem fel a fejét egyik ujjam segítségével. Ő pedig fel állt vigyorogva és futott a konyhába velem a kezébe.
- Na add elő! - tett le a földre. Én pedig fel repültem, hogy el érjem a polc tetejét és annak tartalmát. Onnan levettem elég sok mindent és letettem az étkező asztalára.

- Remélem ennyi elég lesz. - mondtam.
- Igen.  - felelt illedelmesen. 
- Nincs semmi más kívánságod, óhajod? - kérdeztem. Mire ő csak kajánul vigyorgott.
- Ne szólalj meg! - parancsoltam. És mentem volna vissza a napaliba ha a csuklómnál fogva nem rántott volna az ölébe.
- Itt maradsz velem? - nyávogott mint egy 8 éves.
- Igen. - forgattam a szemeim.
- Kérsz egy falatot? - kérdezte.

- Köszi nem kérek. - válaszoltam.
- Több marad nekem. - motyogta. 
 Amikor végre befejezte a kajálást felálltunk és versenyeztünk a szobába.

- Nyertem!!! - ordítottam jelezve ezzel győzelmem.
- Ma este nem megyünk el valahová bulizni? - kérdezte Harry. 
- Akkor készülődjünk mert  sötét van. - feleltem és rohantam a fürdőbe most persze 10 perc alatt kész voltam a hajmosással együtt. A ruhák közt matattam mikor a kezembe került pár össze állítás.

Végül kis segítséggel a második darabot választottam. Már rohantam le a lépcső amikor kibe ütközök bele persze, hogy Drékbe és kinek lesz piszkos a ruhája csak is nekem mert le szivárványozott. Szóval mehettem vissza és kereshettem mást mert az előző szivárvány színben pompázott.

Szóval mivel vér hold van ezért nem éppen a leg feszülősebb ruhát veszem fel.

  

*******A buliban********

Mindenki táncolt valakivel kivéve én. Én egyedül iszogattam a piát ami még mindig nem adta meg a hatását. Körül néztem a tömegben és amikor megláttam Niallt egy lánnyal táncolni egyszer csak elfogott az irigység nem tudom mi ütött belém. Na mindegy észre vettem, ahogy a vörös hold vénye ragyog a poharamon éreztem ahogy a szemem elkezd bekékülni. Düh  hatolt át minden egyes porcikámon és megtörtént az amire vártam az amitől mindenki félt hatalmába ejtett a hold innen már nincs ki út. Egyszeriben kezdtem el az emberek ölni szívni a vér. A tömeg nagy volt így senki sem látta ha valakit meg öltem. Ha féltékeny vagyok akkor csak féltékenyé kéne tennem Niallt. De ez nem így van nekem ő semmi holt üres vagyok szinte minden iránt mintha nem éreznék. - Már vagy tíz embert ölhettem meg úgy csendeben de halálosan mikor egy kéz állított meg. Liam volt az. Sikerült neki kivonszolni és lenyugtatni.

- Mi a franc ütött beléd? - kérdezte.

- Nem tudom csak, csak megláttam Niallt azzal a lánnyal táncolni és a hold fény  a poharamon. - magyarázkodtam érthetetlenül, de Liam- nek valahogy sikerült össze rakni a történetet.

- Szóval te most nem vagy szerelmes Niall-be de mégis elfogott egy pillanatra a irigység és a holdfénye megbabonázott és ennyi konkrét. - fordította.

- Igen.- bólogattam .

- Akkor most be megyünk és bulizunk. mosolygott. Komolyan ennek a srácnak olyan nyugtató hatása van, hogy az vámpír már angyalnak híná. Ugyan is azoknak van ilyen hatása. De ez a nyugodtság is csak addig tartott amíg a hold újra elő nem bújt a felhők közül. Én pedig újra csak öltem. És észre vettem amit nem kellet volna Niall leül egy asztalhoz és a csaj elmegy piáért. Az eszem elhagyott már csak az vettem észre, hogy a csaj vérét szívom és az után nincs meg állás az emberek sikítozva, véresen futnak ki az épületből én pedig a nagy tömeget még azt is ami már rég az utcán volt lemészároltam mindenkit egy sem maradt. A fiúk ők felszívódtak fogalmam sincs hol lehetnek. Nem bántam egyáltalán azt amit tettem sőt jó érzéssel töltött meg nagyon jó volt hozzá tudnák ehez az érzéshez szokni. Jó volt végig nézni a véres halott embereken. Vámpír vagyok igen az - csak ez járt a fejemben. Bent álltam egy helyben a klubban és csak szívtam magamba a vér szagát.  Elkezdtem kifele ballagni a bejáraton teljes nyugodtságban most még  a hold sem zaklatott. Az utcák üresek és elhagyatottak voltak. Most már tudom milyen volt apámnak a nagy ír mészárlás után, hát igen de ez hosszú a lényeg az , hogy egy átkozott ír megölte anyám és ebbe apám bele bolondul és a régi bolondos énnét elveszítette. De ennek már lassan 200.000 éve. Hiányoznak a szüleim nincs senki aki ilyenkor segítsen amikor elvesztem a fejem nincs senki csak Drék. Semmi kedvem sincs haza menni inkább elmennék Írországba oda ahol régen a szüleim éltek, de ezt most nem ha ott vesztem el a fejem akkor mindenek vége és nincs megállás. Szóval haza ahol egy szép fejmosást kapok a tetteim ért. Nem akarom bármilyen igazuk is lenne. De, hogy nézek most Niall szemébe hisz hisz. - A haza vezető úton egész végig sírtam és ahová a könnycseppek leértek ott egy-.egy rózsa nőtt. Már nyitottam az ajtót amikor valaki belülről kezdte el húzni. Liam volt az és az én megdöbbenésemre meg ölelt semmi fejmosás csak egy sima ölelés. 

- Gyere be! - utasított és csukta utánam az ajtót aztán elém nyújtott egy törülközőt. 

- Töröld le a vért! - utasított újra. Amire én engedelmesen letöröltem.

- Niall?- kérdeztem suttogva, hogy rajtunk kívül senki ne hallja  meg.

- Nyugi semmi. - nyugtatott. Beléptem a szobába és mindenki rám szegezte tekintetét. Szinte már égetett. Haragot éreztem Niall iránt, csak azt nem tudtam miért. Mindenkinek áldoztam egy pillantást csak neki nem . Most legszívesebben szembe köpném. 

- Na még éhes vagy? - kérdezte kuncogva Louis. Na ez a srác ez mindig vigyort csal a képemre és ez most sem volt más, hogy.

- Ízlett a vacsora? - vigyorgott Zayn. 

- Isteni volt. - nyaltam meg a számat. 

- Főleg az a táncos csaj ugye? - vigyorgott Harry.

- Hmmm az ízlett a legjobban és a húsába csak úgy hatolt a szemfogam. - részleteztem.

- Na és Niall neked, hogy ízlett az a csaj? - kérdezte Harry. De Niall nem válaszolt csak tovább elemezte a lábát. 

- Na és a hold tetszik? - kérdezte Liam.

- Igen, ki hozta belőlem azt az érzést amit valószínűleg az apám érzett a ír mészárláskor. - emeltem ki az ír szót.

- Annak örülök. Na és milyen az az érzés? - folytatta a kérdezést a kanapén ülve Liam.

- Mindent felül mull!! - pörögtem egyet a szobába aztán leültem Liam mellé.

- Kei hol van? - tettem fel a magam kérdését.

- Alszik. - válaszolta Louis. Azután Niallre néztem aki a lábát bámulva motyogott valamit.

- Mit bambulsz már megint? - kérdezte Zayn amire nem válaszoltam csak néztem tovább Őt.

- És mért nem én vagyok az? - kérdezte újra.

- Na adjad már! Egy szőke ír srác biztos jobb látvány mint te. - simogatta Louis Zayn arcát aki csak durcásan elfordult. 

- Na már nem lehet békébe hagyni szegény lányt? - morogta Harry. 

- Na Alice ne, hogy már te érezd magad rosszul. - jött közelebb Harry.

- Mert amit tettél az csak a hold miatt van. - nyugtatott Zayn.

- Meg tettem volna azt a nélkül is. -  engedtem ki szemfogaim amire ők csak röhögtek és a hajam borzolták. 

- Persze, persze túl jó és tiszta még ahhoz  a  te szíved. - röhögtek tovább hisz igazuk volt a szárnyam még kéken lángolt és nem feketén vagy vörösen.

- Na most is a szöszivel alszol? - húzta fel a szemöldökét Harry.

- Ma nem alszok, ma vadászok. - jelentettem ki és a megjelentek rajtam a vámpír jellegzetességeim: Ír zöld kobold kalap, nagy szárnyak, hegyes szemfogak.

- Na akkor mi alszunk. - jelentettéki és Niallel együtt felmentek a szobákba. Én meg elindultam lassan a megszokott erdőhöz.

- Skacok!!! - ordítottam az erdő közepén állva és megjelent az öt vérfarkas a szöszi kicsit elszomorodva.

- Mi a baj? - öleltem át, hogy megnyugtassam.

- Most már semmi. - jelentette ki.

- Na és veled mi történ? -  kérdezte a sötét.

- Üljünk le elmesélem! - mondtam komoly ábrázattal.

- Na szóval kezdheted! - utasított a göndör.

- Bulizni mentünk a haverokkal és én egyedül ültem és ittam amikor megláttam az egyiket egy másik lánnyal táncolni és elfogott az irigység de ez gyorsan elmúlt. De aztán a hold fénye a poharamon megcsillant és elvesztettem a fejem csöndesen és halálosan   kinyírtam 10 embert mire az egyik haverom kivitt és lenyugtatott aztán bementünk én megláttam azt a haverom aki a csajjal táncolt egy asztalnál ülni és a csaj meg piáért ment én meg újra el szálltam és már csak azt vettem észre, hogy a csaj vérét szívom és mindenki sikoltozik  és én mindenkit kinyírtam. De a haverjaim most otthon alszanak. Meg amúgy azzal a sráccal aludtam mert a régi ismerősöm haverjai és látogatóban vannak és nincs elég hely. De nem értem magam.

- Te nem zúgtál bele véletlenül abba a srácba? - kérdezte a világos.

- Nem, vagyis lehet na jó egy picit. - vörösödtem el.

- Na de mindegy az a srác egy rohadt seggfej buzi és kész. - vontam vállat. 

- Ma nem fogok otthon  aludni az biztos semmi kedvem vele egy házba nem, hogy egy ágyba. Kiráz a hideg ha rá gondolok. - ráztam meg a fejem.

- Vadászunk vagy már befaltál? - kérdezte a fekete.

- Befaltam. - válaszoltam.

- Mi is. - válaszolták.

- Hé szöszi! Félsz még a csontvázaktól? - kérdeztem mosolyogva.

- Nem, Miért? - kérdezett vissza.

- Gyerünk csontváz túrázni!! - ordítottam és ugrottam a szöszi hátára.

- Biztos? - kérdezték.

- Vagy is szoktak ilyet a halálos ellenségek? - kérdezte a göndör.

- És a halálos ellenségek szoktak problémákat mesélni egymásnak? Nem szóval mi ne legyünk ellenségek mert ez nem megy nekem még ha még mindig érzem a nyomát a karmolásnak. - simogattam a hátam.

- Akkor lenne kedved ezt az éjszakát velünk tölteni? - kérdezte a szöszi magabiztosan.

- Igen!!! Örülök, hogy nem azzal a bunkó paraszttal kell egy helyen lenni. - egyeztem bele .

- Mi is örülünk ennek. - vigyorgott a göndör. És mik jöttek velünk szemben mik csontvázak.

Én leugrottam a szöszi hátáról és mindannyian belemerültünk a csontváz ölésben. Jó móka volt az egészen röhögtünk. Olyan 1 óra alatt végeztünk is velük.

- Na ez nagyon jó volt. De ugye most nem fog olyan lenni az este mint amikor először táboroztunk együtt? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.

- Nyugi most nem simogatom meg a hátad. - nyugtatott a szöszi.

- Ha még csak megsimogatta volna. Ja és üvegezünk? - kérdeztem.

- És miféle üveggel.- kérdezte a sötét.

- Majd egy bot helyettesíti az üveget. - amire ezt kimondtam a fiúk a tüzet gyújtották.

- Itt a bot. Ki kezd? - kérdeztem.

- Én!! - vonyított a göndör. És már forgatta is a mancséval az üveget. Ínye nálam állt meg.

- Kérlek azzal a tudattal adj nekem feladatott, hogy bele zúgtam egy srácba egy picit. - tettem fel védően a kezem.

- Felelsz vagy mersz? - hangzott a kérdés.

- Felelek. - mentem bele.

- Mond el ki az akibe bele zúgtál! Hogy hívják.- kuncogott a végén.

- Ismeritek az egyik fiú bandát? - kérdeztem mert nem akartam elmondani teljesen.

- One Direction igen - válaszolták.

- Annak az egyik tagja. Legyen ennyi elég. - mondtam.

- De mi a . - mondta volna tovább ha nem lökte volna el  a sötét.

- Na jó mivel nem mondtad el teljesen ezért most le kell venned valami ruhadarabot. - mondta a göndör kaján vigyorral. Én egy mozdulattal le kaptam a pólóm és takartam el melleim. 

- Fázok. - jelentettem ki aztán a szöszire néztem aki értette és csak bólintott. Én egyből hozzá bújtam és mit nem mondjak nagyon jó meleg volt a bundája. És még a szinte csupasz felsőtestemet is eltakarta.

- Akkor most én jövök. - jelentettem ki. És az üveg a világosnál állt meg. 

- Felelsz vagy mersz? -kérdeztem.

- Felelek. - jött a válasz.

- Mi vagy ki Kevin? - vontam fel a szemöldököm.

- A One Drection egyik tagjának Niall Horannak akibe te bele vagy zúgva a haverja vagy is a másik tag Louisnak a kitömött galambja. - mondta a N betű után nevetve. És nekem az arcom paradicsomszínben pompázva azóta.

- Helyes. - dadogtam. 

- Na szóval ez a srác bántott meg? - kérdezte a sötét.

- Vissza vehetem a pólóm? - kérdeztem és a választ nem várva kaptam magamra a ruhadarabot.

- Igen, ő volt az. - válaszoltam két vérfarkas között ülve.

- És most mit érzel iránta? - kérdezte az előbbi személy.

- Dühöt, csak azt nem tudom miért. Ja, meg van mert úgy tett mintha szeretne közbe meg ki akart használni mer az után, hogy összebújva akart aludni velem és én lementem az udvarra mert mert olyanom volt vonzott a hold, és azután bementem Harry felhozta a buli dolgot mi elmentünk mind annyian és ott már mással táncolt engem meg hagyott egyedül megrohadni szóval ennyit ér az egész.- vontam vállat.

- Melyik az a Harry? - kérdezte a göndör.

- A göndör csávó aki után csak úgy bomlanak a csajok. - feleltem pimaszul.

- Na akkor te hazamész szépen lassan közbe átgondolod ezeket és megbeszéled ezt az egészet azzal Niall gyerekkel és elmondod neki azt amit érzel! - utasított a sötét.

- Isten ments, hogy én ott legyek vele egy helyen haha viccesek vagytok. - nevettem.

- Ha nem akarsz vele aludni majd meg kéred az egyik csávót és vele alszol! - utasított a göndör.

- De ebben az egészben még én sem vagyok biztos. Főleg nem abban, hogy szeretem. - nyöszörögtem.

- Jó akkor aludj itt. - morogta a göndör. És néhány percen belül mikor már mindenki el helyezkedett lassan elnyomott az állom.