38.fejezet Mi van Niall-el??

-Meg jöttünk!! - ordítottam miközben az ajtót nyitottam ki.
-Hahó!!! - ordítottam az emelet felé.
-Van vagy éjfél, ilyenkor ne számíts életjelekre. - nevetett Niall.
-Ó, úgy már más! - vettem le a cipőm.
-Én kezdek a fürdőbe! - pattantam fel a lépcsőről.
-Oké. - mondta szomorúan.

**********************************

-Ébredjetek!!! - hallatszott Louis hangja.
-Na, Louis! Ne, ébreszd fel őket! - csitította Liam Louist.
-Mondom ne ébreszd fel őket!! - ordította Liam.
-ÁÁáááá!! - jött be Harry.
-Jó reggelt. - nyitottam ki a szemem.
-Ó, nézzétek milyen kis tünemény!! - ölelt át Zayn.
-Ti meg mi a faszt akartok? - jött a kérdés Niall szájából.
-Niall, téged nem kérdeztünk! De Alice ügye nem bántott ez a ronda kis kobold?? - nézett rám kérdő tekintettel.
-Hé, én kérdeztem!! - pattant ki az ágyból.
-Jól van drágám, én tudom! - ölelte át Liam Niall-t.
-Le vagyok maradva. - morogta a szöszi.
-Liam az egy hercegnő és te vagy a kis részeg koboldja! - rebegtettem meg a szempilláimat.
-Tegnapi dolog? - húzta fel az egyik szemöldökét.
-Igen! - bólintottunk egyszerre.
-Zayn! - szóltam az engem szorosan ölelgető srácnak.
-Igen? - ölelt még szorosabban.
-A láma szeme még mindig sötétkék? - bújtam ki a szorításából.
-És még mindig túl helyes vagyok!! - játszotta meg  a lelki sérültet.
-Na de a kérdésemre nem válaszoltál! - szólt rám.
-Nem, nem bántott. - válaszoltam.
-Ez kevés. - tette ölbe a kezét.
-Milyen volt?? - ült le az ágyra Harry.
-Jó. - válaszoltam vigyorogva.
-Nos oké, de most magyarázd meg nekünk ezeket a képeket!! - nyomta a telefonomat az orrom alá.
-Ezek akkor készültek mikor...régen. - néztem Niallre.
-Ó, tényleg!? Mikor vasaltad te ki az én hajam és mikor firkáltatok össze?? Hmmm...- csinálta a feszültséget.
-Még Floridában. - néztem rá értetlenül.
-Ó igen!! ..........ja tényleg. - nyerte vissza az ,,ép,, eszét,,.
-Ha nem lenne gondotokra, akkor hagynátok fel öltözni a barátnőmet!? - küldte ki Niall a szobából az enyhén döbbent képet vágó fogyatékos mókusokat.

-Szerintem siess, mert ez a döbbenet sem fog sokáig tartani. - nevetett .
-Amúgy jó reggelt! - mosolyogtam.
-Neked is drágám! - ölelt át aztán egy puszit nyomott az arcomra.
-Na megyek. -álltam fel.
A szekrényemhez lépve csak kihúztam egy ruhadarabot és be mentem a fürdőbe.
Ott gyors magamra kaptam a választott ruhát. 

-Nap szemüveg?? - kérdezett rá mikor ki léptem a fürdőből.
-Komolyan, most jöttem ki,de már zaklatsz! - akadtam ki.
-Tudod, hogy szeretlek. - nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-De csak a te kedvedért. - vettem le a napszemüveget.
-Induljunk mielőtt még ők rontanak be! - fogta meg a kezem.
Lassan ki nyitottuk az ajtót, de ott már egy lélek sem volt. 
-Ezek hol a faszba vannak?? - vakarta meg a fejét.
-És én honnan a faszból tudjam?? - kezdtem el őt utánozni.
-Hagyd abba!! - lökött meg nyávogva.
-Fiúúúúúúúúúk!!....Srácook!!!.....Buziiik!!!...Répa zabáló!!!-ordibáltam.
-Niall, te bántottad!?- pattant oda Louis.
-Mi ért is?? - kérdezte vissza.
-Nem tudom. Miért?? - 

-Louis, te hülye vagy. - jelentettem ki.
-Zayn!! - kezdtem el kiabálni.
-A fürdőjében van. - mutatott a szobája felé Louis.
-Köszi. - indultam el Zayn szobája felé, az ajtón beérve sírást halottam.
-Mi a baj?? - kérdeztem a fürdőszobaajtaját nyitva. 
-Olyan.- zokogott.
-Semmi baj. Mond csak. - próbáltam meg vigasztalni.
-Tudod...olyan. - szipogott.
-Igen.
-Olyan nehéz...- a könnyei a mosdókagylóba hullottak. 
-Mondjad. - öleltem át.
-Olyan nehéz ha valaki. - húzta.
-Mi? - kérdeztem.
-Olyan nehéz ha valaki ilyen helyes!!! - 

-Zayn, te egy komplett idióta vagy. - jelentettem ki higgadtan.
-Na jó, akkor most , hogy mér tudom a problémát... - utaltam egy témára.
-Készítsünk képeket!! - rántotta lő a telefonját.
-Oké. - vetem ki a zsebemből az enyémet is.
-Go! - és már már fényképezgettük is egymást + magunkat.

-Zayn!! Pólót vegyél fel!! - utasítottam.

-Na, én megyek vissza Niall-hez. - mentem ki a szobából.
-Niall!! - ordítottam.
-Szia!! - szólt a egy mérges hang a hátam mögül.
-Mi a baj?? - kérdeztem.
-Miért voltál ott ennyi ideig?? - vont felelősségre.
-Ja, csak ez a hülye sírt azért mert ő mennyire helyes azután elkezdtük fényképezni magunkat a tükörbe. - mondtam.
-Ok. - ölelt át. 
-Szasztok!! - ugrott oda Louis.
-Szia. - öleltem át.
-Na mit csinálunk? - állt elő a kérdéssel Liam.
-Én, elmegyek az erdőbe. - ugrottam fel.
-Tényleg, miért?? 
-Csak sétálni. - indultam el.
-Szia!! - ordítottak utánam.

**********************************

Az erdőben lassan és nyugodtan lépkedtem, olykor a leszakadt faágak közt ugrándoztam. Néma csönd uralkodott minden hol, bármerre jártam egy lélek sem zavart. Csak a madarak hangja ütötte meg néha a dobhártyám. 

Tiszta nyugalom és csend ami minden élőlénynek kell. Néha jó elszabadulni a sok dobogó szívtől, néha már túl sok, hogy állandóan a fülembe dobog minden. Olyan rossz mindent hallani és közbe úgy tenni mint ha nem hallottad volna. 
Nem tudom, hogy meddig lehettem kint de már elkezdett sötétedni.

*********************************

-Meg jöttem!! - ordítottam az ajtót nyitva.
-És ha meg kérdezhetném hol is voltál??? - jött egy hang a hátam mögül.
--Niall! Ne ijesztgess! - fordultam meg. 
-Miért volt ijesztő? - kérdéseiben egyre inkább hallatszott a düh.
-Niall, mi a baj?? - állítottam meg.
-Csak az, hogy hol voltál? 
-Az erdőben. De, te ... tiszta láz vagy. - tettem a kezem a fejéhez.
-Én meg már nem értettem miért vagy ilyen hisztis. 
-Gyere fel megyünk! - utasítottam.
Fel segítettem a lépcsőn, onnan tovább Liam segített ágyban rakni.
-Hozok borogatást. - és már a mosdóban voltam miközben egy ruhát vizeztem be.
-