35.fejezet Egy állati reggel: -Niall, te egy állat vagy!!

Reggel hatalmas zaj csapta meg a fülemet. Reflexként nyitottam ki a szemem. Lassan kitakaróztam majd felültem. Körbe néztem a szobában, de rajtunk kívül senki nem volt bent. A szemeim megálltak az édesen szuszogó szőke srácon. Niall a zaj mellett is nyugodt lelkiismerettel aludt ,nem mint én aki egyből fel kelt. A nézelődést befejezve kiszálltam az ágyból. Az ajtó felé szedtem a lábam. Próbáltam halkan ki nyitni, hogy ne ébresszem fel az alvó népet. A zaj Louis szobájából jött. Oda sétáltam és a lehető leghalkabban kopogtattam. Hiába vártam- igaz nem sok ideig. - de nem nyitotta ki senki. Óvatosan nyomtam lé a kilincset, az ajtót csak ép olyan résnyire nyitottam ki amin be férek. Mikor láttam, hogy mi volt az a zaj, majdnem elnevettem magam. Louis a földön aludt, gondolom le esett az ágyból. A takaró körül át fonta a lábát és a kezeivel a párnáját ölelgette. Úgy lefényképeztem volna, csak a telefonom a másik szobában az ágy mellet van. Így csak becsuktam az ajtót és vissza haladtam a szobába. 
-Te miért járkálsz ilyenkor? - jött ki Liam a szobából.
-És te? - kérdeztem rá mutatva.
-Én? - kérdezte vissza.
-Nem!! Az a ajtó. - mutattam az ajtó irányába.
-Viccen kívül! - szólt rám.
-Zajt hallottam, de csak Louis esett le az ágyról. - adtam fel a harcot.
-És most mi van vele? - folytatta.
-Olyan aranyosan alszik, hogy nincs szívem bántani. - nyöszörögtem boci szemekkel.
-Na, de te? - mutattam rá fenyegetően.
-Nem akarom a te kis álmodat összetörni, de a reggelit nem egy tündér csinálja. Ha bár... - utalt magára.
-Liam te nem tündér vagy hanem egy hercegnő!! - rebegtettem meg a szempilláim.
-És ki a szőke hercegem? - utánozott engem.
-A részeg kobold. - tettem a kezem a vállára.
-Hogy van? - mutatott a szoba irányába.
-Alszik. Még fejfájás nélkül. - fogtam meg a fejem.
-De majd csak várd ki azt amikor fel kel. - nézett rám sajnálattal teli tekintettel.
-Na mennyünk!! Vagy a a reggeli készítse el magát .  - utasított.
-Jó penészes lehet már akkor. - nevettem.
-Idióta. - nevetett.
A lábunk gyorsan szedte a lépcsőfokokat. Leérve a konyha felé rohantunk.
-Nyertem. - suttogtam.
-Mért suttogsz?? - kérdezte suttogva.
-Mert. - mondtam határozottan.
-Te ébreszd fel lassan a szöszit én csinálom a kaját!! - mondta a tervet.
-Akkor minek ráncigáltál le?? - néztem rá értetlenül.
-Csak. - mondta. 
-Na, csá! - intettem neki mikor a lépcsőn szaladtam fel. Lassú, óvatos lépésekkel mentem be a szobába. Niall még mindig úgy aludt mint egy medve.

-Niall kelj fel!! - lökdöstem a macit.
-Mi van?? - reggeli rekedtes hangján szólt vissza azután a szemét dörzsölgetve ült fel.

-Olyan vagy mint egy mormota.  - nevettem.
-De amúgy kelni kell! - utasítottam.
-Na, ne már! - dőlt előre.

-Vár a reggeli! - amint ki mondtam ezt a szót már szaladt is.

-Ez még mekkora egy állat! - morogtam magamba.
Lerohantam a lépcsőn ahol  Niall konkrét rá támadt a kajára.

-Niall, te egy állat vagy! - jelentette ki Liam.
 -Nem, ő nem csak egy állat!! Van vagy száz is. - figyelmeztettem Liam-et.
 -Köszi. - motyogta Niall teli szájjal.
 -Szívesen. - ültem lé mellé.
 -Mit csináltál tegnap este? - nevettem.
 -Ha még emlékeznék is valamire a csókon kívül. - simogatta a fejét.
 -Auu.. - sziszegett a fejét simogatva. 
-Kaphatok én is kaját!? - néztem Liam-re kölyökkutya szemekkel.
 -Persze. - sétált be a konyhába.
 -Jól érezted magadat tegnap? - puszilt meg Niall.
 -Igen. - kuncogtam.
 -Ne feledd ma randi. - lökött meg.
 -Tessék!! - tette le elém a kajámat Liam.
 -Mint mindig, most gyönyörű. - dicsértem meg.

 -És mint mindig, csak te köszönöd meg. - nézett Niall- re aki láthatóan meg sem hallotta a saját csámcsogásától.
 -Niall úgy nézel most ki mint egy pocok! - nevetett Liam.

 -He.. - és Csipkerózsikát végre elérte az ,,ébresztő!!,, gondolata.
 -Semmi baj drágám, semmi baj. - kezdtem el simogatni Niall fejét.
 -Amúgy, ha tudni szeretnéd tegnap este szinte meglehetett fogni az alkoholt a leheletedben. - nevettem el a végét.
 -De ugye nem bántottalak? - tekintetében aggódás és bűntudatot fedeztem fel.
 -Azon kívül, hogy ide felé jövet nem éreztem a kezem, mert annyira erősen szorítottad, hogy nehogy eleresszelek. - nézegettem a kezem.
 -Ja, olyan aranyos voltál mikor részegen mondogattad  Alice-nak, hogy szeretlek. - tette össze a két kezét Liam.  
-Mizu van?? - jött oda Harry.
-Niall egy állat. - jegyezte meg Liam aztán a konyhába ment.
-Hányszor mondjam el, hogy nem egy hanem vagy ezer! - mentem utána.
-Segíííííítheteeek!! - nyávogtam.
-Vidd ki eszt! - adott a kezembe egy tányért.
-Kinek? - kérdeztem vigyorogva.
-Harry. - mutatott az előbb megnevezett személyre.
-Tessék! - tettem le az asztalra.

-Na, szóval ti részeg mókusok. Nem fáj a fejetek??-  ültem le az asztalhoz.
-De. - morgott Harry.
-Zayn? - kérdeztem.
-Mint a nem tudom mi úgy horkol. - panaszkodott.
-De ha látnád, hogy! - tette hozzá.
-Hogy? - kérdeztem.
-Nézd meg! - mutatott az emelet felé.
Fel szaladtam a lépcsőn és Zayn szobája felé siettem. A biztonság kedvéért út közben a telefonomért is elszaladtam, ne hogy úgy járjak mint Louis-al. Beérve a szobába semmi érdekeset nem láttam csak hallottam.
-Zayn. - mentem az ágya mellé.
-Láma szeme, láma szeme sötét kék.
 Mégsem vagyok a babámnak elég szép! - 

Na jó, ez azért szíven ütött.
-Idióta! - csaptam homlokon magam.
-Mizu tesó?! - mondta lazán.
-Kaja. - rendeztem le egy szóval.
-Az már más. - kelt ki az ágyból. 
-Hé, mi lenne ha kaja után elmennénk graffitizni? - kérdezte.
-Ma Niall-el lesz randim. - vörösödtem el saját mondatomban.
-Tudom. Ő kért. - nevetett. 
-Miért? - kérdeztem rá a szándékra.
-Hogy addig se unatkozz. - öltözött fel.
-Biztos. - kezdtem elveszteni a fonalat.
-Verseny? - kérdeztem.
-Verseny. - és már rohantunk is le a lépcsőn egyenesen a többiekhez.
-Nyertem!! - kiáltottam fel.
-Csaltál. - lihegett.
-Na ülj le hozom a te kajádat is!  - mutattam a székre és a konyhába mentem.
-Itt a tied. - tettem le elé a tányért.

-Köszönöm.,. - tapsikolt.
-Ne nekem, hanem Liam-nek! - mutattam az éppen reggeliző srác felé.
-Úgy szint Liam. - bólogatott Zayn.
-Szívesen!! - vigyorgott Liam.
-Várjunk csak Louis hol van?? - hangzott a kérdés Harry szájából.
-A takarójával folytat szerelmi életet. - kuncogtam.
-Mi ilyen vicces? - kérdezte Harry tőlem és Liam-től.
-Az hogy elég furcsán alszik a kis répa zabáló. - nyeltem le az utolsó falatot a kajámból. 
-Kevin!! - ordított Louis a hátunk mögött.
-Te mióta vagy itt? - kérdeztem tök higgadtan mialatt a többieket még mindig a szívroham kerülgette.
-Most jöttem. - nevetett.
-Hozom a kajád. - pattantam fel mielőtt még Liam tette volna ugyan ezt.
-Siess!! Éhes vagyok. - ült le.
-Tessék. - tettem le elé az ételt.

A fiúk mint az állatok úgy ettek. Kivéve Liam-et ő megpróbált normális lenni.
Niall, újabb adag után kuncsorgott. Kb. így:

Zayn, az konkrét a tányérja fölött alszik:

Louis, az egy kis nyuszi:

Harry, ő viszont, mint egy majom:

34.fejezet Éjféli csoda.

-Na mi itt szoktunk bulizni. - álltunk meg a parkolóba.
-Jó sokan vannak . -jegyeztem meg.
-Ugye nem hoztál fegyvert! - szólt rám Harry.
-De. - mutattam fel a tárcámat.
-Minek?? - kérdezett rá Liam.
-Mert., így sokkal jobban érzem magam. - grimaszoltam.
-Oké és ugye nem fogsz senkit sem meg enni? - tette fel a kérdést Zayn.
-Most nem hagyom magára. - ölelt át Niall.
-Ó.. Szóval ti.... - hagyta abba Zayn mikor Niall oldalba vágta.
-Jól van gyerekek, menjünk!! - indított el minket Harry.
A klub egész területén üvöltött a zene. A bejárathoz érve a biztonsági őr elkérte a személyigazolványainkat, hogy meg bizonyosodjon a korunkról. 
-Gyere velem! - fogta meg a kezem Niall.
-Hé várjatok mi is megyünk! - szóltak ránk a fiúk.
Niall egy asztalhoz rángatott minket, ott helyet foglaltunk mindannyian.
-Na mit iszunk? - kérdezte mosolyogva Zayn.
-Én egy ütős koktélt. - jelentettem ki.
-Én sört. - dőlt hátra Niall.
-Én is. - mondták egyszerre a többiek.
-Mit hozhatok? - állított oda egy pincérnő elég hiányos öltözetben amit a fik meg is figyeltek.
Niall viszont hátat ordított neki és engem nézett.
-Mi az? - kérdeztem tőle.
-Jól nézel ki! - mosolygott és sikeresen bevörösödött az egész arcom.
-Köszi. - hajtottam le a fejem, nehogy észre vegye.
-Láttátok!  - tért vissza a földre Harry.
-Ja, nem rossz! - áradoztam a csajról.
-Hé, és Alice!? - szólt közbe Niall.
-De ő már foglalt. - kacsintott Zayn.
-Már mint ,hogy érted ezt? - kérdeztem rá az illetőre.
-Ó hát ott van Jack, Niall és a szőke ír vérfarkas. - forgatta a szemeit.
-Jack?? - kérdeztem vissza.
-Jaj bocs ő már le van pattintva. - legyintett a kezével.
-Amúgy mi van a vérfarkassal? -kérdeztem újra.
-Ja tényleg ő vele csak haverok vagytok. De Niall, ő ellene milyen kifogásod van?? - vigyorgott Liam.
-Hagyjátok már! - állt ki mellém Nial mikor meglátta a vörösödő fejem.  
-Köszi. - súgtam a fülébe.
-Semmiség. - súgta vissza.
-Ti meg miről beszélek, hogy ennyire titkos? - vont minket kérdőre Louis.
-Hagyd! Biztos a..... - folytatta volna ha a pincérnő oda nem állít a italokkal.
-A 4 sör. - tette le a fiúk elé.
-És a koktél. - tette le elém.

-Köszönjük! - mondtuk egyszerre.
-Na hol is tartottunk? - szólalt fel Liam.
-A végén. - válaszoltam.
-Na, de most komolyan! - nyávogott Louis.
-Ott, hogy most mi részegre akarjuk inni magunk? - tettem fel a kérdés.
-Igen! - ordította egyszerre Louis, Harry és Zayn.
-És te Niall? - húztam fel az egyik szemöldökömet.
-Emlékezni szeretnék. - karolt át.
-Mire? - kortyoltam bele az italomba.
-Arra, hogy te se idd le magad! - vette ki a kezemből a poharat.
-Miért? - halmoztam el a kérdésekkel.
-Az meglepetés. - szólt közbe Liam az arcán egy mosollyal.
-Oké. - egyeztem bele.
-Én viszont azt akarom, hogy buliz! - nyomtam a kezébe a sört.
-Biztos!? - kérdezte ijedten.
-Igen, csak .. izé.... - mondtam volna csak Liam közbe vágott.
-Ne csajoz be! - tette Liam a szám elé a kezét.
-Hülye! De éjfélkor jövök érted! - kacsintott aztán a fiúk után ment, akik a beszélgetésünk közben eltávoztak mellőlünk.
-És te? - kérdezett rám Liam.
-Mi van velem? - ébredtem fel.
-Mért nem bulizol? - érdeklődött.
-Mert még nem láttam részegen őket és segíteni akarok haza hurcolni a bandát. - kortyolgattam a koktélom.
-És te meg Niall milyen viszonyban vagytok? - vigyorgott.
-Már fogalmam sincs. - sóhajtottam.
-Vajon mi lehet az a titok? - tettem fel a kérdést.
-Majd meg tudod. - nevetett.
-Jól el vannak! -  mutattam Harry-re.
-Na ja. - kuncogott.
-Mi ilyen vicces? - kérdeztem rá a boldogság okára.
-Az, hogy mi még milyen jót fogunk azon szórakozni, hogy részegek. - nevetgélt tovább.
Gyorsan telt az idő, ezt abból véltem, hogy Niall már jött oda hozzám és a telefonomra nézve mindjárt éjfél.
-Gyere csak! - kapott fel a kezébe és úgy vitt  a tömegbe.
-Ezt miért csináltad? - kérdeztem.
-Ezért! - csókolt meg szenvedélyesen. Azonnal viszonoztam, az elején mohón , de aztán egyre lágyabban csókolt. 
-Eljönnél velem randizni? - váltunk el levegő hiányban.
-Igen. - csókoltam meg újra.
-Vas Happenin? - ugrott oda Zayn.

-Te megcsalsz? - vont kérdőre.

-Zayn!! - szólt rá Niall.

-I'm Sorry!! - szipogott.

-Nem haragszok. - karolta át Niall, Harry meg megölelte.
-Na gyere haver itt nem látnak minket szívesen! - vezette el Harry.
-Nos és ki az a lány? - kérdeztem kuncogva, ő a homlokával az enyémnek dőlt.
-Mint ahogy mondtam egy közeli barátom.  - nevetett.
-Hogy nem esett le. - öleltem át.
-Nem tudom. - ölelt vissza.
-Na menny és bulizd ki magad! - löktem el magamtól.  
-De veled mi lesz? - nézett rám szomorúan.
-Én majd a te részeg fejedet fogom hazacipelni! - löktem meg nevetve.
-Holnap randi! - mutatott rám.
-Azért nem akarom magam le inni. - mutattam én is rá.
-Valamit el felejtettem!! - húzott vissza mikor már mentem volna vissza Liam-hez.
-Igen?? - kérdeztem rá.
-Szeretlek. - ölelt át szorosan.
-Én is. - öleltem vissza.
-Na megyek, mert nem sok olyan barátnőt találok aki azt mondja , hogy bulizzak. - engedtük el egymást. Vissza sétáltam Liam-hez.
-Na mi ez a vigyor? - kérdett mikor helyet foglaltam.
-Az titok!! - mutattam fel az ujjam.
-Szóval tetszett a meglepetés. - mosolygott.
-Te tudtad!! - vontam felelősségre.
-Igen. - mondta komoly arckifejezést vágva.

-Pontban éjfélkor. - kezdtem bele az olvadozásba.
-Pontosan. 2013-2014. - ig csókolóztatok. - bólogatott belegyezve.
-Nem semmi. Hogy bírtátok eddig? - kezdett el fárasztani.
-Sötét. - hunytam le a szemem.
-Igen, az van ha becsukod a szemed. - tette a kezét a vállamra, min ha én lennék az idióta.

************************

-Na, szedjük őket össze! - állt fel.
-Én hozom Niall-t! - pattantam fel a helyemről.
-Oké! - indult el egy irányba.
Én Niall illatát követve mentem vagy is Harry , Louis és Zayn illatát követve, de erről már nem szóltam Liam-nek. Meg is találtam őket Harry egy csajra próbált rá mászni míg Niall, Zayn és Louis a pulthoz dőlve ittak tovább. Megfogtam Niall és Louist és kifele kezdtem őket vonszolni.
-De még nem akarok. - beszélt teljesen ittas hangon Louis.
-Szia Alice! - szólalt fel Niall is ugyan azon a hangon.
-Szia. - mosolyogtam rá.
-Szeretlek. - puszilta meg az arcom. Leheletükben tisztán lehetett érezni az alkoholt. 
-Én is. - pusziltam meg.
-Szia Alice. - jött oda Liam, Harry és Zayn társaságában.
-A kocsihoz? - kérdetem.
-A kocsihoz! - mutatott  a kocsi felé és Zayn a földre esett mivel azzal a kezével fogta.
-A francba! - kapta fel a földről.
-Hova megyünk? - nyöszörgött Harry.
-Haza! - válaszolt Liam.
-De az a csaj velem szemez! - mutatott egy lányra aki teljesen az ellenkező irányba nézett.
-Oké, persze. - mondtam Liam miközben a kocsi felé siettünk. Szépen, óvatosan beraktuk őket a kocsiba. 
-Harry-t fektesd a többiek ölébe! - utasított Liam.
-Alice te nem az én ölembe ülsz? - kérdezte kómásan Niall.
-Most előre ülök. Rendben? - mosolyogtam rá, mire ő csak mélyen bámult engem érthetetlenül.
Az ölükbe fektettem Harry-t aztán beszálltam előre.
-Indulhatunk? - kérdezett Liam.
-Igen. - néztem hátra Niall-re. Hátra nyúltam, hogy meg foghassam a kezét, nyugtatás képen. 
-Nem baj? - mosolyogtam rá.
-Nem. - erőltettet ő is az arcára egy mosolyt aztán villámszerűen aludt el.
-Úgy sem fog semmire sem emlékezni a csók után. - emelte ki a ,, csók,, szót.
-Tudom. - fordultam előre.
-Alice? - keresett Niall amint elengedtem a kezét.
-Itt vagyok. - fogtam meg újra.
-Na, jó ez azért aranyos volt. - nevetett Liam.
-Mint egy kisgyerek. - tette hozzá.
A beszélgetés végére már ott is álltunk a háznál. Liam Harryt, Zayn-t és Louis-t cipelte a helyére. Nekem csak Niall-el kellet törődnöm. Fel is vittem a szobánkba ott levettem róla néhány ruhadarabot aztán rá adtam egy nagyobb pólót és ágyba tettem. Utána én is levetkőztem és be bújtam mellé az ágyba, mivel amint el mozdultam mellőle már engem keresett, így esélyem sem volt a fürdésre. 

Kicsit nehezen ment ez a rész, de remélem tetszik! Nagyon várom a hozzászólásaitokat. :)
By.:Sára 

33.fejezet Angliában

-Hé, Alice ébresztő!  - ébresztgetett Niall.
-Oké, Fent vagyok. - ébredeztem.
-Na felébredtetek? - jött oda Liam.
-Igen. - válaszoltuk.
-Akkor gyertek, mert leszállt a gép. - mutatta a kezével az utat Harry.
-Ma este mit csinálunk? - kérdezte vigyorogva Harry.

-Bulizunk? - kérdeztem vissza.
-Persze, persze.... Biztos nem!! - szólt rá Niall.
-És miért nem? - kérdezett rá a göndörke.
-Mert , emlékszel mi történt a bulikon?! - húzta fel az egyik szemöldökét a szöszi.
-De az itt Anglia nem Florida. - húzta fel ő is a szemöldökét.
-Amúgy is ma bulizni kell!! Új év van!! - ordított Zayn.
-Oké. - egyezett bele Niall.
-Amúgy mért akadtál ki? - álltam fel a helyemről.
-Mert mást terveztem. - tette zsebre a kezeit.
-Ja, és mit? - kérdeztem.
-Semmi. - hajtotta le a fejét.


*******Niall szemszöge*******

Muszáj volt lehajtanom a fejem, mert úgy vigyorogtam mint egy idióta. És amit tervezek az meglepetés.
-Szóval nem akarod nekem elmondani! - szálltunk le a gépről.
-Az titok. - öleltem volna át, amit ő látott is, de inkább oda ment a fiúkhoz.
-Akkor ma este buli. - jelentette ki Harry.
-Találkozzunk 7 órakor a szokásos helyen! - egyeztetett velünk Zayn.
-Oké. - egyeztünk bele.
-Na megjött a taxi. Várjunk csak miért dumálunk az időpontról ha egy házban lakunk? - tette  Liam fel ezt a roppant elgondolkodtató kérdést amire senki nem tudott választ adni.
-Tessék! - nyitottam ki Alice-nak az ajtót, de ő kikerült és a másik oldalt szállt be.
-Miért haragszol? - kérdeztem mikor már mind a ketten be szálltunk a kocsiba és a címet is el mondtam.
-Nem haragszok. Csak furcsállom, hogy nem mondasz el semmit. - rántotta meg a vállát.
-Talán mert.... - folytattam volna ha ezt nem akartam volna arra a pillanatra hagyni.
-Talán mert? - kérdezte vissza.
-Mert meglepetés. - engedtem a titokból egy kicsit.
-És kinek? 
-Majd meg tudod. - vigyorogtam.
-De ugye nincs harag?! - tártam ölelésre a karom.
-Nincs. - öleltük meg egymást.
-Meg érkeztünk. - szólt hátra a sofőr.
Kifizettem a taxit utána pedig lassan ki szálltunk.
-Szóval itt laktok. - jegyezte  meg Alice mikor már mindenki meg érkezett.

-Igen. Tetszik? - karolta át Harry.
-Ez gyönyörű!! - kezded a bejárat felé futni.
-Na, gyertek!! - ordított utánunk.
-Tessék!! - nyitotta ki Zayn az ajtót.


*******Alice szemszöge*******

-Le tehetem valahova a cuccaim? - kérdeztem meg Niall-t.
-De , gyere! Majd le rakjuk a szobámba vagy is helyesbítek a szobánkba. - mosolygott a végén. Azért aranyos tőle, hogy örül ennek. Bár furcsa még mindig , hogy nem mondja el azt a titkot.
-Na jössz! - ordított le az emeletről.
-Igen.-  és már ott is álltam mellette.
-Na ez lenne az én kis szobám. - nyitotta ki az ajtót.

-Tök cuki. - mentem be. 
-Hova tehetem le? - kérdeztem meg , nehogy rendetlenség legyen.
-Oda. - mutatott egy tiszta helyre
-Hé, Alice nézd meg az enyémet! - rángatott ki Zayn és az ő szobájához vezetett.
-Na milyen? - nyitotta az ajtót.

-Ez is jól néz ki. - próbáltam vissza menni Niall-hez, de szembe jött Liam.

-Hé, gyere! - rántott magával.

-Na..!! - mutatott a   szobájába.

-Ismételten ez is jó.! - próbáltam másodjára is vissza menni a szöszihez, de most ki ránt el? Hát Harry!!

-Nézd!! - nyitotta ki a szoba ajtaját.

-Szuper. - sóhajtottam és harmadjára is neki vetemedtem a dolognak , de most már meg sem lepődtem mikor Louis felkapott és a szobájához hurcolt.
-Na mutasd  a szobád! - mutattam az ajtóra.
-Tessék főnök! - nyitotta ki az ajtót.

-Mint a többi ez is szuper. - feleltem unottan, fogalmam sincs vajon miért. Negyedjére neki futottam az ügynek és most csodák csodájára oda értem és be bírtam menni a szobába.

-Mi tartott eddig? - kérdezte szomorúan.

- Zayn aztán Liam és Harry végül Louis mutatta meg a szobáját. Még mielőtt rosszra gondolnál.

-Szóval ki készítettek. - nevetett a ,, nagy lelkesedésemen,,.
-Igen, pontosan. - sóhajtoztam.
Egy kis idő múlva felálltam és és elkezdtem a szobát vizsgálni.
-Ez mi? - akadt a kezembe egy fotó album.
Vissza ültem az ágyra Niall mellé.
-Azt tedd le!! - utasított nevetve. 
-Ne merd ki nyitni!
-Add ide! - hangzottak az utasítások.
Lassan felálltam amit ő is követett, így végül egy kisebb harc alakult ki köztünk a fotóalbumért.
Először még csak kergetőztünk azután már egymást lökdöstük ami egy kisebb fajta birkózásba eredt. Végül is a mappa a szoba túlsó végében volt amíg én az ágyon, Niall derekán ültem és a kezeimmel a feje felett tartottam a kezeit, karját.
-Nyertél. - lihegte, a tudat bennem volt, hogy mivel nem teljes erőmből fogom le ezért nem sok idő kéne neki, hogy ki szabaduljon.
-Köszönöm. - szálltam le róla és a mappa felé mentem, aztán vissza az ágyra.
-Na, nézzük! - utasítottam magam. Mikor kinyitottam teli volt Niall gyerekkori képeivel.

-Nagyon aranyos vagy. - mosolyogtam.

-Köszi. - ölelt át.

-Na mennyünk vacsizni! - pattant fel.

-Még nincs kaja. - fogtam vissza az örömét.

-Akkor helyesbítek. Irány főzni! - lökött ki a szobából.

-Hova mész? - kérdezte Harry mikor a lépcsőn mentem le.

-Főzni. - nevettem.

-Kaja már van. Csinált Liam. - csámcsogott a rágóján.

-Nem szólsz Niall -nek?  - kérdezte furcsállóan.

-Nem. - mentem az étkezőbe.

-Sziasztok. Mi a kaja? - ültem le melléjük.
-Nézd meg! - mutatott végig az asztalon Zayn.

-Mint mindig, lenyűgöző! - mosolyogtam Liam-re.
-Köszi. Legalább egy valaki értékeli. - ült le mellénk.
-Várjunk csak hol van Niall? Ő sosem hagyna ki egy étkezést sem. - hiányolta Louis.
-Nos,... Ki lökött a szobából azzal a szándékkal, hogy csináljak kaját és miközben lejöttem a lépcsőn összefutottam  Harry-vel aki elmondta, hogy Liam csinált kaját. Én meg bosszúból nem szóltam Niall-nek. - meséltem el nekik a történetet.
-Ügyes. - lökött oldalra Liam.
Fél óra múlva már a mosogatóba pakoltuk a cuccost. Felmentem a lépcsőn egyenest Niall szobájába.
-Na, kész a kaja? - kérdezte csillogó szemekkel.
-Nos, mikor le értem ki derül, hogy Liam már csinált kaját. Meg ettük és én elfelejtettem szólni. -  vigyorogtam.
-De.. de.. - láttam rajta, hogy szinte már-már sír.
-De hoztam neked belőle. - húztam elő az eddig mögém rejtett tálcát.
-Köszi!! - ugrott fel örömében.
-Örülj is mert amiért ki dobtál a szobádból azért azt terveztem, hogy nem adok kaját. - mutattam fel fenyegetőjen az egyik ujjam.
-Te már meg is etted?! - döbbentem le a mondatom után.
-Azt hittem, hogy már megszoktad. - feküdt le az ágyra, mind aki jól végezte dolgát.
-Hé, a tálca nem megy le magától!- szóltam rá.
-Léci!!! - nyávogott.
-Oké!! - és már vittem is le azt a dög tálcát.
-Nem tudom te , hogy döntesz de én készülődök a bulira. - léptem be a külön fürdőszobánkba.
-Akkor megyek én is. - jött utánam.
-Mi- mi?? Nem te kint maradsz! - löktem ki.
Egy gyors zuhany és hajmosás után  beszárítottam a hajamat és a fürdő szobából kifele vettem az irányt. A testemet egy törülköző takarta e,l Niall szeme elől. A cuccaim közt kotorásztam egy megfelelő ruha darab után,míg a végén ki kaptam egyet és a fürdőbe siettem. A ruha darabot lassan magamra húztam.

Kicsit félek, hogy túl....túl....olyan....nem tudom. Majd Niall dönt.
-Na milyen? - léptem ki a fürdőből.
-Wow. - döbbent le.
-Köszi. - kuncogtam.
-Nem hittem volna, hogy ennyire jól áll rajtad az ilyen ruha. -zavarába bénázott a bókkal.
-Nem túl.. - akadtam meg a mondatommal.
-Nem túl? - kérdezett rá.
-Nem túl elegáns? - kérdetem félve.
-Szerintem pont illő egy vámpírnak. - szedte össze magát.
-Oké. - bólogattam.
-Te? - kérdeztem.
-Mi?
-Nem sokára indulunk. A buliba. - mondtam a két mondat között egy ,, fél órás,, szünettel.
-Ja, de! - utalt a készülődésre.
Ő nem vitte túlzásba. Egy trikó amin az amerikai zászló volt és egy farmer, ez volt a viselete.
-Na milyen? - kérdezte. Na jó neki ennyi is elég ahhoz, hogy már megint ,, gondolkozzak,,.
-Hahó? - ébresztgetett.
-Ja, nagyon tuti. - válaszoltam vázis késéssel.
-Köszi. - nyávogott.
-Szívesen. - nyávogtam én is.
-Na drágáim indulhatunk? - jött be Harry.

-Persze. - mentünk vele.
Idő közbe a fiúkat is össze szedtük. A kocsiban szokáshoz híven Niall ölében kellet ülnöm, aki hála istennek erősen fogott, mert ahogy Zayn vezet. Húú.. nem semmi.

Remélem tetszett az új rész. Várom a véleményeiteket!
By.:Sára

32. fejezet

Lassan nyíltak ki a szemeim, még egy csak egy kis résnyire volt kinyitva mikor az ágyon egy nagy vörös foltot láttam. Erőt vettem magamon és teljesen kinyitottam a szemeimet, mivel oldalról nézve nem igen láttam semmit csak azt , hogy az ágy azon része vörös ezért felkeltem. De bár ne tettem volna. Niall helyén egy nagy vörös vér tócsa volt. Bármerre néztem sehol sem láttam őt. Nem tudom mi a rosszabb ha meghalt és látom, vagy ha halott és még meg sem győződhetek róla. A vére már az ágyról folyt le a padlóra. A félelemtől  csak egy helyben álltam mozdulatlanul. Éreztem ahogy a szemem színe kéké válik, a bőröm kéken kezdett el lángolni a  testem beszürkült. Teljesen magam alatt voltam. A lábaim alatt mintha mozgott volna a föld, körülöttem minden megszűnt létezni. Nem halottam és  a vér tócsán kívül  nem láttam semmit.
A dühvel együtt az érzékszerveim ereje is nőtt. Lefagytam, mintha a testemből az összes vér kiszivárgott volna.
-Alice mi történt? - jöttek be a fiúk.
-Alice!!? - szólongattak, de nem bírtam megmozdulni.
-Mi a baj? - jöttek közelebb.
-Hol van Niall?? - hangból ítélve Liam kérdezhette. A kérdése hallatán a padlóra zuhantam, nem vettem levegőt, nem mozdultam, mint egy hulla úgy hevertem a földön.
-Mi történt? - kérdezte még valaki.
Éreztem ahogyan egy erős kéz felkap a földről és ki visz a szobából. Szememből vörös könnycseppek csordogáltak. A hogy végig gördültek a ruhámon néhol pillangó mádkor meg virágot hagyott maga után.
Liam egészen a földszintig vitt ott letett a kanapéra.
-Mi történt? - kérdezte újból.
-Nem tudom, mikor felébredtem már így volt. - töröltem le a könnyeim. 
-Nyugi biztos csak egy félre értés. - ölelt át biztatóan.
-De azért nem bánod ha körül nézek a városban. - szöktem ki a karjaiból.
-Ha megnyugtat.  - engedett el teljesen.
-Fiúk, kezdjetek el pakolni! Ma indulunk!  - jött be Kei.
-Nem tudom mi a probléma , de oldjátok meg! - ment el.
Felálltam és az ajtó felé kezdtem el sétálni. 
Ki mentem az utcára és lassan beleszagoltam a levegőben, ott egy apró illat foszlány észleltem. Minden érzékszervemet bele vontam a játékba és az követtem az illatot. Néhány másodperc után az erdőben kötöttem ki. Körbe néztem és az egyik fán vért vettem észre. Oda mentem , hogy közelebbről is szemügyre vehessem. Miután meggyőződtem, hogy ez tényleg az ő vére, tovább haladtam. Az út közben több ilyennel is találkoztam. A  illat mintha a szemem által is látható lett volna, úgy követtem. Egyszer csak egy kiáltást hallottam. Követtem a hangot míg a hang forrásáig nem jutottam ott viszont ismét nem az a látvány fogadott amit hittem. 
-Niall te mit csinálsz? - vontam felelősségre amikor megláttam.


********Niall szemszöge*******

Alice kérdésére most mit válaszoljak? Mondjam el neki , hogy egy átkozott vámpír megakarta ölni az éjszaka folyamán én meg vérfarkas ként megöltem és most meg itt vagyok az erdőbe a hullájával. Valamit ki kell találnom!
-Az este megakart ölni téged, és akkor megjelent a farkas haverod és elintézte a többit meg látod. - mutattam az előttem fekvő nagydarab pasasra.
-És ő? - kérdezte.
-Elment. - mosolyogtam.
-És te mit keresel itt? - halmozott el a buktató kérdésekkel.
-Segítettem neki. - mentem oda hozzá.
-Az jó. - mondta unottan és egy csipet dühvel a hangjában.
-Mi a baj? - kérdeztem rá a okra amiért ilyen.
-Csak azt hittem neked lett valami bajod. - sóhajtott.
-Köszi. 
-Nem, nem úgy. Csak ha láttál volna reggel mikor megláttam azt a hatalmas vértócsát ami ezek szerin az ő gyomrából jött. - mutatott a vámpírra.
-Sajnálom. - öleltem át.
-Soha nem bírnám ki ha bajod esne. - ölelt vissza.
Majd el tudtam volna szállni az örömtől, mintha vagy száz pillangó repdesett volna a gyomromban, olyan érzés volt hallgatni amit mond.
-Na, mennyünk! A fiúk már várnak. - húzódott el tőlem, miközben egy giga mosoly ült az arcán.
-Mi ez a nagy boldogság? - remélem akkor is ennyire boldog lesz mikor ... - a gondolataimat egy ,, Gyerünk!!,, -el szakította meg.
-Hé, repültél már? - nyitotta ki a szárnyit.
-Nem. - vigyorogtam, mert pontosan tudtam mit akar.
-Na és szeretnél? - mosolygott ő is.
-És ezt a repülést , hogy gondoltad.
-Hát így! - ugrott egyet és már nem is emberi alakban volt hanem inkább mint egy vérfarkas úgy nézett ki csak nem volt bundája és szürke volt a bőre.
-Siessünk mert nem sokáig tudok csak két méteres lenni. Tudod elég nehéz 10 méteresből 2 méterest csinálni, de a legnehezebb így tartani. - morgott most már erős és mély hangján.
-Kicsit furcsán nézel így ki. - szálltam fel a hátára.
-Én már megszoktam. Jobb ha te is! - morogta. Szárnyaival lassan elkezdett csapkodni.
-Nem akarsz kapaszkodni? Ilyenkor sem vagyok egy lassú teremtmény. - vicsorgott tűszerű fogaival.
-Meg vagy, - kérdezte mikor már az erdő felett voltunk.
-Ja, csak egy kicsit hallatszana ha le esnék. - jegyeztem meg.
-Mint mondtam gyors vagyok. - mire kijelentette már a ház udvarának a füvén állt.
-És tessék! - egy mozdulattal vissza változott.
-Hú.. ez kimerítő volt. - dőlt hátra a füvön.
-Na induljunk be pakolni!- futott be a házba.

**************************

-Készen vagyunk!! - ordítottuk egyszerre Alice-val.
-Az jó. - jött be Kei a szobába.
-És Alice, biztos mindent beraktál? - kérdezte Alice-t.
-Igen. - nézett körbe.
-Akkor öltözzetek indulunk! - ment ki.
-Alice csak a reptérre megyünk! - szóltam rá a lányra aki már megint próbált kiöltözni.
-Miért ebben mi a túl sok? - kérdezte a ruháját ítélve.

******Alice szemszöge******

Nem értem Niall mi a csicsás ebben:

-Na, de legalább ne magassarkúba! - nyávogott.

-Akkor ez jó? - mutattam fel egy másik cipőt.

-Igen. - sóhajtott meg könnyebbülten.

-Akkor jó. - kaptam fel a bőröndömet a vállamra pedig egy válltáskát.

-Na gyerünk! - indultunk le a lépcsőn.

-Felhívjam Alex-t, hogy vigyen el miket a reptérre? - kérdeztem.

-Szia, örülök, hogy észre vettél. - jelentette ki mellettem álló Alex.

-Te mióta vagy itt, - kérdeztem.

-Régóta. -mondta úgy mintha egy idiótához beszélne.

A reptérhez vezető út elég szoros volt én Niall ölében ültem , Louis pedig Kei ölében mert nem volt túl sok hely.

Kiszálltunk az autóból és az épület felé kezdtünk el sétálni.

-Niall, te jól vagy? - kérdeztem tőle. Nem is tudom miért.

-Mi ért mit csináltam?- állt le azzal amit az előbb csinált.
-Csak magadat adtad. - tettem a kezem a vállára. 
-N a, jó és én ne öltözzek ki? - mutattam Harry-re.

-Mi van velem? - ébredt fel Csipke Rózsika.
-Semmi. - morogtam rá.
-Oké. - tette fel a két kezét.
-Niall engedj el! - utasítottam az engem ölelgető srácot.
-Liam? - néztem kérdően rá.
-Mi az? - 

-Te ugye még normális vagy, - kérdeztem tőle.
-Igen. - nevetett.
-Oké akkor szedd le rólam Harry-t és Niall-t! -  mutattam az engem ölelő srácokra.
-De olyan arik vagytok. - ölelt át ő is.
-Jó. Higgadj le Alice! - próbáltam lenyugtatni magam.
-Niall, miért ölelgetsz? - kérdeztem meg tőle először .
-Mert azt szeretném ha mellém ülnél a repülőben. - puszilta meg az arcom.
-Hé, te ne  puszilgasd Alice-t. Ő az enyém! - húzott el tőle Harry.
-Hé, gyerekek. Indulás!! - ordított Kei.
Nem sok időbe telt és mi is felszálltunk a repülőre. Én Niall mellet ültem. Harry Louis-al, Liam- Zayn-el és Kei őt nem tudom.
-Na milyen repülőn ülni, - kérdezte Niall.
-Jó. - majd a a látvány milyen lesz. - hajolt ki az ablakból mivel ő ült ott.
Mikor felszálltunk végre, Niall-al együtt az ablakon át vizsgálódtunk és tényleg jó volt.

-Na, milyen? - kérdezte mikor már rendesen vissza másztam a helyemre.
-Állati. - kuncogtam a végén.
-Nem alszunk? - kérdezte röviden.
-De úgy is hosszú az út. - a fejemet a vállára hajtottam ő pedig a fejemmel támasztotta meg az övét.
-Szép álmokat! -karolt át.
-Neked is. - hunytam le a szemeimet.

Sziasztok!

Boldog Új Évet kívánok minden olvasónak! Köszönöm a 2585 oldalmegjelenítést, nagyon boldoggá tettetek vele! Az ok amiért most külön bejegyzést csináltam az az, hogy van egy fb. - s csoport, ahol követni tudjátok az új részeket.

https://www.facebook.com/groups/1429253200642384/

Csatlakozzatok minél többen! :) 

By.:Sára