14.fejezet Veszekedés

Reggel az óra csörgésére ébredtünk fel. Jack egy mozdulattal ki szállt a meleget nyújtó ágyból és kikapcsolta az órát. 
-Na öltözés aztán viszlek haza, készülnöd kell az estére! - monda a végét egy hatalmas nagy vigyorral. 
-Óóóóó nincs kedvem felkelni. Hé Jack nem maradsz ott nálam? Nincs kedvem egyedül ott lenni Niall mellet. - keltem fel lassan, és előtört az a bizonyos düh. 
-Nekem is el kell még esz meg aszt intézni. - fancsalodott el. 
-Ok akkor majd a haverjaimmal el leszek. - vontam vállat. 
-Na szia akkor én mentem!! - köszöntem el tőle. Mivel az ablakon át a szárnyaimon vezetett utam. Az ajtó elé érve hatalmas ordítozás csapta meg a fülemet. Niall hangját Louis-é követte. Lassan nyitottam ajtót. De egyszer csak valaki belülről csapta ki az ajtót, aminek köszönhetően én előre estem. A padlóról felnézve Liam bosszús arcát figyeltem meg, aki lassan de céltudatosan felsegített fekvő pozíciómból. 
-Szia! - sziszegtem a múlandó fájdalomtól. 
-Hát te hol voltál kis csillag? - flegmázott velem.
-Jack-nél. - válaszoltam vállat rántva. 
-És az meg ki a buzija? - kérdezte ordítva Niall.
-Te csak törődj a ribancoddal!!!! - ordítottam vissza.
-Ó szóval innen fúj a szél! - vágott hülye fejet Liam
-A házban vagyunk itt nem fújhat a szél. - veregettem vállba.
-Egyébként ha kíváncsiak vagytok rá ma este randim lesz. - mondtam miközben a körmömet piszkáltam.
-Remélem jól meg basz kis csillag!!! - ordított Niall.
-Te csak kúrjad a házi ribancod!!!! - ordítottam vissza.
-Apám komolyan mint egy össze veszett házaspár. - jegyezte meg Zayn.
-Téged meg nem kérdeztelek!! - mondtam miközben a konyha felé szedtem a lábam.
-Amúgy te bele vagy zúgva Niall-be? - kérdezte Louis miközben kent e a kenyerét vajjal.
-Ezt a marhaságot honnan veszed? - kérdeztem vissza.
-Csak úgy. - rántotta meg a jobb vállát.
-Na de én most megyek egy jobb társaságban. - indultam el egy szendviccsel a kezemben.
-Hát te hova mész? Tán ahhoz a pávához? - kérdezte Niall, ki más.
-Itt a környéken az egyetlen páva az te vagy. Jó nagy seggfej, meg ráadásul még egy beképzelt idióta is. - osztottam le.
-Ezt mos mond, hogy így is gondolod! - mondta kicsit megszeppenve az előbbi szavaim hatására.
-Ó de mennyire, hogy így gondolom. Most úgy őszintén ki vagy, hogy ekkorának képzeled magad? - szóltam vissza egyből. Mire megjelent mellette a kis ribanca.
-Gyere fel!!! - csókolta meg az arcát Niall-nek.
-Most meg bocsáss de várnak. -  mondta nyávogós hangon. Mire simán kiléptem az ajtón és el indultam arra a helyre ahová húzott a szívem. Írországba oda ahol a szüleim éltek. A barlanghoz ahol egykor még a vámpírok éltek. Meg nyugtató volt  letenni az ír fűre a lábam. Mint egy ötéves úgy kezdtem el hemperegni az esőben a füvön. Nem olyan sokáig tartott mert eszembe jutott, hogy nekem készülni kéne estére. Fel pattantam a fűről mit ne mondjak enyhén szólva sáros voltam, de ez is csak addig tartott amíg a jól meg szokót szivárvány meg nem jelent ezzel letisztítva rólam a piszkot. Végig futott rajtam az a jó szabadságérzet. 


***********************

A zuhany alatt csak annak a kurvának a nevetését halottam. Majd szétvert az ideg. Vagy 1 órát lehettem már a zuhany alatt. De egy érzés még mindig nem hagy nyugodni, a düh és lelki ismeretfurdalás. Nem tudom most mi ez de az érzés de lehet, hogy jobb lenne beszélnem  vérfarkasokkal. Ők mindig meg nyugtatnak. Mint egy reumás csiga  úgy szálltam ki  a zuhany alól. A szobámba beérkezve egy szál fehérneműbe ruhát kerestem mikor benyitott egy bizonyos személy fél meztelenül. 
-Bocs de kel innen valami. - és a szekrényébe kotorászva előhúzott egy doboz óvszert.
-Jobb lesz ha te is viszel magaddal! - röhögve dobott felém egy zacskóval.
-Ha hiszed ha nem most a vérfarkasokhoz megyek te buzi! - jelentettem ki.
-Ó remélem kapsz tőlük még egy kis szuvenírt! - röhögött.
-Remélem jó sokat kér a kurvád ezért a játékért! - nevettem el magam és az ablakon át haladva mentem az erdőbe. Ott már várt az öt vérfarkas.
-Sziasztok! Segítenétek? - kérdeztem melléjük ülve. 
-Persze mibe? - kérdezte a világos.
-Szerelmi ügy. 
-Na mesélj! - utasítottak.
-Tegnap a buliba találkoztam egy sráccal miközben Niall egy szó szerint ribanccal táncolt és mi is táncolni mentünk. Azután megláttam , hogy a fiúk mennének haza a csajjal és oda szóltam ne az én szobámba csinálják legalább. Én pedig a srácnál aludtam de semmi nem történt. Azután hazamentem és Niall-el elég szépen összevesztünk. És jól le is osztottuk egymást. Azután elmentem Írországba ott fúlra 5 éves voltam. Aztán hazamentem zuhanyozni mert este randim lesz és a zuhanyzás után be mentem a szobámba felöltözni mikor benyitott Niall és bevitte magukhoz a szükséges dolgokat megint össze kaptunk és ennyi. 
-Aha de te akkor most szereted vagy nem Niallt? - kérdezte a szöszi.
-Ú nos itt lenne az a probléma magam sem tudom, hogy most gyűlölöm vagy csak féltékeny vagyok a csajra. - sóhajtottam.
-Húúú és a másik srác? - kérdezte a sötét.
-Ő tök kedves, de nem tudom. Ki vagyok nem bírom ezt legszívesebben felszívódnék.  - dőltem hátra az avarban.
-Ez egy nem tom mi nagyon zavaros vagy tudsz róla? - kérdezte a fekete.
-Igen tudom, olyan lelki ismeretfurdalásom van amiatt, hogy leosztottam Niallt. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááááááááááá......... - ordítottam már a saját kínomon. Erre mind  annyian nevetésbe kezdtek. 
-Ebbe mi olyan vicces?
-Az hogy már a saját kínodon ordítasz. -válaszolta a göndör.
-Most el mennyek a randira vagy ne? - kérdeztem.
-Te mit szeretnél? - kérdezte a fekete.
-Azt nem tudom teljesen ki vagyok. - válaszoltam miközben lehunytam a szemem és már megint az a jelenez jött elő ami a szobámba történt mielőtt eljöttem volna.
-Menny el mit csinálnál hallgatnád ,ahogy  Niallék nyálaskodnak? - kérdezett rá a világos. 
-De ha egyszer úgy érzem, hogy nem lenne jó ha elmennék. -
-Legyél erős most komolyan azt akarod, hogy Niall meg sajnálja Alice Wanttet? Néz magadra apád tán ezt tette anyáddal hmmmmmm....? Nem ugye. Ébredj már fel ő a te kajád nem pedig fordítva. Te vagy a vámpír ő meg az ír. Neked kélne sajnálnod azért, hogy megeszed. - a világos ezzel a kijelentésével nagyon felvidított. Oda futottam hozzá és megöleltem.
-Köszönöm. - suttogtam a fülébe.
-Szívesen. - ordította.
-De attól még nem megyek el arra a randira hanem rendet teszek végre a portán. Megmutatom ki itt a főnök. - mosolyogtam. 
-Így kell eszt! - ordította a fekete.
-Na szaladok haza megmutatom ki is a vadász és ki a kaja. -  és már futottam haza.

Remélem tetszett.
By.:Sára